Az emberiség történetében a Sakkvilágbajnokság alapvető szerepet játszott a társadalom fejlődésében és evolúciójában. A Sakkvilágbajnokság megalakulása óta leköti az emberek figyelmét és fantáziáját, mindenféle élményt, érzelmet és elmélkedést inspirált. Akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos területre gyakorolt hatása, akár a világpolitikai relevanciája miatt, a Sakkvilágbajnokság kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Sakkvilágbajnokság milyen szerepet játszott az idők során, és hogyan alakította az emberiség pályáját különböző szempontok szerint.
A sakkvilágbajnokság a sakk világbajnokának személyét eldöntő verseny. Férfiak és nők is indulhatnak rajta, de eddig mindig férfiak voltak a világbajnokok. A nők közül a világbajnoki címre a magyar Polgár Juditnak volt eddig a legnagyobb esélye.
A sakkvilágbajnokságok történetét általában 1886-tól számítják, amikor a világ két legerősebbnek tartott játékosa csapott össze, hogy kiderüljön, melyikük a jobb (lásd Sakkvilágbajnokság 1886-ban). Ezután 1946-ig a világbajnokság informális alapon folyt és a kihívóknak le kellett győzniük a világbajnokot, hogy megszerezzék ezt a címet.
1948-tól 1993-ig a világbajnokságot a FIDE, a sakkozók nemzetközi szervezete szervezte. 1993-ban az akkori világbajnok, Garri Kaszparov elszakadt a FIDÉ-től és másik világbajnokságot alapított. Egészen 2006-ig két rivális világbajnokság létezett és két világbajnoki cím is, de a 2006-os sakkvilágbajnokságon egyesítették őket.
A címvédő 2013–2023 között Magnus Carlsen volt, aki azonban 2023-ban önként lemondott címéről. 2023-ban a világbajnoki címért folyó mérkőzésen a kínai Ting Li-zsen legyőzte Jan Nyepomnyascsijt, ezzel ő lett a sakkozás történetének első kínai férfi világbajnoka.
Létezik külön női sakkvilágbajnokság, ifjúsági sakkvilágbajnokság és számítógép-sakkvilágbajnokság is. A legnagyobb értékűnek azonban a női-férfi világbajnoki címet tartják, amelyért gyakran a női és ifjúsági világbajnoki címek elnyerői is versenybe szállnak.
A sakkvilágbajnokság lebonyolítási módja az idők folyamán több változáson ment át, de 1948 óta az elve az, hogy a világbajnok kihívója az adott időszak legerősebb, legjobb formában levő játékosa legyen. Ezt az elvet többszakaszos versenyek sorozatával biztosítják.
A sakkvilágbajnoksági ciklus a zónaversenyekkel kezdődik. A zónaversenyek körébe tartoznak a nagy sakkhagyománnyal rendelkező országok bajnokságai, a kontinensbajnokságok, valamint az egyes országok nemzeti bajnokságainak győzteseinek, illetve dobogósainak részvételével rendezett versenyek.
1951 és 1998 között a zónaversenyek élmezőnyében szereplő versenyzők részvételével zónaközi versenyeket (zónaközi döntőket) rendeztek, amelyeknek az élmezőnyében szereplő versenyzőkből alakult ki a világbajnokjelöltek versenyének mezőnye, amely verseny győztese nyerte el a jogot a világbajnokkal való megmérkőzésre. 1998-2004 között a FIDE-világbajnokságokon a zónaközi versenyt felváltotta az egyenes kieséses (knock-out) világbajnokság, amelynek győztese kapta meg a FIDE-világbajnok címet. Ebben az időszakban a regnáló világbajnoknak is részt kellett vennie a versenyen, ha meg akarta tartani címét.
2007-től alakult ki a ma is használatos lebonyolítási rendszer. A zónaközi versenyek a sakkvilágkupa versenyen való részvételre biztosítanak kvalifikációt, amelynek elődöntősei (első négy helyezettje) vehet részt a világbajnokjelöltek versenyén. Hozzájuk csatlakozik a Grand Prix-versenysorozat két legjobb eredményt elért versenyzője, valamint az előző világbajnoki döntő vesztese, és az az Élő-pontszám szerinti legerősebb versenyző, aki a fentebbi feltételek szerint még nem szerzett kvalifikációt. A világbajnokjelöltek versenyének győztese játszhat a világbajnoki címért.
A nőknél némileg eltérő a világbajnokságok lebonyolítási rendszere. Náluk kétévenként az egyenes kieséses (knock-out) rendszerű verseny győztese kapja meg a címet, míg a közbenső évben a Grand Prix-versenysorozat győztese vívhat meg a regnáló világbajnokkal a címért.
A korosztályos ifjúsági világbajnokságokat, valamint a 20 éven aluliak junior sakkvilágbajnokságát svájci rendszerű versenyben rendezik.
Név | Évek | Ország |
---|---|---|
Luis Ramírez de Lucena | ~1490 | ![]() |
Pedro Damiano | ~1520 | Portugália |
Ruy López de Segura | ~1560 | ![]() |
Paolo Boi és Leonardo da Cutri |
~1575 | ![]() |
Alessandro Salvio | ~1600 | ![]() |
Gioachino Greco | ~1620 | ![]() |
Legall de Kermeur | ~1730–1747 | ![]() |
François-André Danican Philidor | ~1747–1795 | ![]() |
Alexandre Deschapelles | ~1800–1820 | ![]() |
Louis de la Bourdonnais | ~1820–1840 | ![]() |
Pierre Charles Fournier de Saint-Amant | 1842–1843 | ![]() |
Howard Staunton | 1843–1851 | ![]() |
Adolf Anderssen | 1851–1858 1862–1866 |
Poroszország |
Paul Morphy | 1858–1862 | Egyesült Államok |
Wilhelm Steinitz | 1866–1878 | Ausztria-Magyarország |
Johannes Zukertort | 1879–1886 | ![]() |
# | Név | Évek | Ország |
---|---|---|---|
1 | Wilhelm Steinitz | 1886–1894 | ![]() ![]() |
2 | Emanuel Lasker | 1894–1921 | ![]() |
3 | José Raúl Capablanca | 1921–1927 | ![]() |
4 | Alekszandr Aljechin | 1927–1935 1937–1946 |
![]() ![]() |
5 | Max Euwe | 1935–1937 | ![]() |
6 | Mihail Botvinnik | 1948–1957 1958–1960 1961–1963 |
![]() |
7 | Vaszilij Szmiszlov | 1957–1958 | ![]() |
8 | Mihails Tāls | 1960–1961 | ![]() |
9 | Tigran Petroszján | 1963–1969 | ![]() |
10 | Borisz Szpasszkij | 1969–1972 | ![]() |
11 | Robert J. Fischer | 1972–1975 | ![]() |
12 | Anatolij Karpov | 1975–1985 | ![]() |
13 | Garri Kaszparov | 1985–1993 | ![]() ![]() |
FIDE-világbajnokok, 1993–2006
|
Klasszikus világbajnokok, 1993–2006
|
Név | Évek | Ország |
---|---|---|
Vlagyimir Kramnyik | 2006–2007 | ![]() |
Visuvanádan Ánand | 2007–2012 | ![]() |
Magnus Carlsen | 2013–2023 | ![]() |
Ting Li-zsen | 2023 óta | ![]() |