Al-Bírúni

A mai világban a Al-Bírúni a társadalom nagy részét alapvetően érdeklő témává vált. Akár a gazdaságra, a politikára, a kultúrára vagy az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatása miatt, a Al-Bírúni olyan elem, amely nem marad észrevétlen. A történelem során a Al-Bírúni vita, tanulmányozás és elmélkedés forrása volt, és ma is releváns és aktuális téma. Ezért elengedhetetlen, hogy elmélyítsük a Al-Bírúni-ről szerzett ismereteinket, megértsük különböző oldalait és dimenzióit, és elgondolkodjunk életünkben betöltött fontosságán. Ebben a cikkben elmélyülünk a Al-Bírúni izgalmas világában, feltárva annak különböző aspektusait és a kortárs világra gyakorolt ​​hatását.

Al-Bírúni
Születettمحمد بن أحمد البِيرُونيِّ[1]
973.
Kath[2]
Elhunyt1050 körül
Gazni
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Al-Bírúni témájú médiaállományokat.

Abu Rejhán Muhammad ibn Ahmad al-Bírúni (973–1050 körül) [3] röviden csak al-Bírúni, az iszlám aranykorában élő iráni [4][5][5] tudós és polihisztor.[6] Az "indológia alapítójának" és az "összehasonlító vallástudomány atyjának",[7][8][9] "a modern geodézia atyjának" és az első antropológusnak nevezik.[10][11]

Kiemelkedő volt a fizika, a matematika, a csillagászat és a természettudományok területén, valamint történészként, kronológusként és nyelvészként is. Korának szinte minden tudományágát tanulmányozta.[12]

Más nemzetek tudósai is hatással voltak rá, például a görögök, akiktől ihletet merített, amikor a filozófia tanulmányozása felé fordult.[13] Tehetséges nyelvész volt, beszélt hvárezmi, perzsa, arab, szanszkrit nyelven és tudott görögül, héberül és szírül is.

Pártatlan író volt a különböző nemzetek szokásairól és hitvallásairól, tudományos objektivitása révén az al-Ustadh ("A Mester") címet kapta, annak elismeréseként, hogy figyelemre méltó leírást adott a 11. századi India életéről.

Élete

Korai életéről keveset tudunk. A közép-ázsiai Hvárezmben, Kathban született, amely ma Üzbegisztánban található.

Élete első huszonöt évét Hvárezmben töltötte, ahol különböző tudományokat, iszlám jogot, teológiát, matematikát, csillagászatot, orvostudományt és filozófiát tanult.[14] 998-ban az iráni tabarisztáni uralkodó, Qabus udvarába ment. Itt írta első fontos történelmi és tudományos művét.[15]

Mahmúd gaznavida szultán hódításai után, 1017-ben a legtöbb tudóst, köztük al-Bírúnit is Ghazniba, a Gaznavida-dinasztia fővárosába vitték.[16] Élete nagy részét itt, a mai közép-kelet Afganisztánban töltötte. Udvari asztrológus lett,[17] és követte Mahmúdot indiai invázióira, és néhány évig ott élt.

Értekezést írt az indiai kultúráról Tārīkh al-Hind (India története) címmel, miután ismertette az Indiában gyakorolt hinduizmust.[18]

Emlékezete

Szülővárosát 1958-ban Beruniy-ra keresztelték át az ő tiszteletére.

Az iráni Sirázi Egyetem csillagászati obszervatóriumát Abu Reihan Birúni Obszervatóriumnak nevezték el.[19]

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) azzal tisztelte meg, hogy egy holdkrátert Al-Biruninak nevezett el.[20]

Iránban a születésnapját ma is megünneplik.[21]

Jegyzetek

  1. ↑ Nemzetközi Virtuális Katalógustár. Nemzetközi Virtuális Katalógustár . Online Számítógépes Könyvtári Központ
  2. ↑ Encyclopædia Iranica (angol nyelven). Columbia Egyetem, 1982
  3. ↑ BĪRŪNĪ, ABŪ RAYḤĀN – Encyclopaedia Iranica. www.iranicaonline.org. (Hozzáférés: 2019. május 29.) „BĪRŪNĪ, ABŪ RAYḤĀN MOḤAMMAD b. Aḥmad (362/973- after 442/1050), scholar and polymath of the period of the late Samanids and early Ghaznavids and one of the two greatest intellectual figures of his time in the eastern lands of the Muslim world, the other being Ebn Sīnā (Avicenna).”
  4. ↑ Bosworth, C. E..szerk.: Boyle: The Political and Dynastic History of the Iranian World (A.D. 1000–1217), The Cambridge History of Iran: The Saljuq and Mongol Periods. Vol. Cambridge University Press, 7. o. (1968. április 11.) „"The Iranian scholar al-Biruni says that the Khwarazmian era began when the region was first settled and cultivated, this date being placed in the early 13th-century BC)"” 
  5. ↑ a b Berggren, J. L.. Pi: A Source Book. Springer, 680. o. (2014. április 11.). ISBN 978-1-4757-4217-6 „"The Persian polymath, al-Birüni, a younger contemporary of Abu'l-Wafa', calculated the perimeters of inscribed and ..."” 
  6. ↑ al-Bīrūnī | Persian scholar and scientist | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. április 4.)
  7. ↑ Bukhara, the Eastern Dome of Islam: Urban Development, Urban Space By Anette Gangler, Heinz Gaube, Attilio Petruccio
  8. ↑ Regimes of Comparatis edited by Renaud Gagné, Simon Goldhill, Geoffrey Lloyd
  9. ↑ Kamaruzzaman (2003). „Al-Biruni: Father of Comparative Religion”. Intellectual Discourse. 
  10. ↑ Ahmed, Akbar S. (1984).
  11. ↑ PhD, Joseph J. Kerski. Interpreting Our World: 100 Discoveries That Revolutionized Geography: 100 Discoveries That Revolutionized Geography. ABC-CLIO, 12. o. (2016. október 17.). ISBN 978-1-61069-920-4. Hozzáférés ideje: 2018. január 15. 
  12. ↑ Yano (2013. szeptember 1.). „al-Bīrūnī”. Encyclopaedia of Islam, THREE. 
  13. ↑ Healey, Christina. Al-Biruni (2006. április 11.) 
  14. ↑ Bosworth, C. E. (1968). "The Political and Dynastic History of the Iranian World (A.D. 1000–1217)". In Boyle, J.A. (ed.). The Cambridge History of Iran: The Saljuq and Mongol Periods. Vol. Cambridge University Press. p. 7.
  15. ↑ al-Athar al-Baqqiya 'an al-Qorun al-Khaliyya ; szó szerint: "Az elmúlt évszázadok megmaradt nyomai", fordítása "Az ősi nemzetek kronológiája" vagy "A múlt nyomai"
  16. ↑ Kennedy, E.S. (26 June 1975). "The Exact Sciences". In Frye, R. N.; Fisher, William Bayne (eds.). The Cambridge History of Iran: The period from the Arab invasion to the Saljuqs. Cambridge University Press. p. 394. ISBN 978-0-521-20093-6.
  17. ↑ Hodgson, Marshall G. S. (1974). The Venture of Islam: Conscience and History in a World Civilization. University of Chicago Press. p. 68. ISBN 978-0-226-34677-9.
  18. ↑ Verdon, Noémie. Conceptualisation of al-Hind by Arabic and Persian writers, Negotiating Cultural Identity: Landscapes in Early Medieval South Asian History. Routledge, 52. o. (2015). ISBN 978-1-317-34130-7 
  19. ↑ OBSERVATORY OF SHIRAZ UNIVERSITY. (Hozzáférés: 2022)
  20. ↑ Planetary Names. planetarynames.wr.usgs.gov. (Hozzáférés: 2022. április 7.)
  21. ↑ Behnegarsoft.com. „به مناسبت روز بزرگداشت ابوریحان بیرونی و مهندس نقشه‌بردار، مراسمی شهریور ماه سال جاری ازسوی جامعه صنفی مهندسان نقشه ‌بردار ایران با حضور مقامات و مسئولین حوزه مهندسی و نقشهبرداری، مسئولین سازمان نقشه برداری کشور، پیشکسوتان این رشته و اعضاء جامعه برگزار گردید | سازمان نقشه برداری کشور”, سازمان نقشه برداری کشور, 2019. július 3. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.) (perzsa nyelvű)