A mai világban a Al-Ámir fátimida kalifa visszatérő és nagyon fontos témává vált különböző területeken. Relevanciája túlmutat a határokon, és felkeltette a szakértők, az akadémikusok és az egyszerű emberek figyelmét egyaránt. A Al-Ámir fátimida kalifa hatása észrevehető a társadalomban, a gazdaságban, a politikában és a kultúrában, jelentős hatást gyakorolva az emberek interakciójára és működésére a környezetükben. Ez a cikk a Al-Ámir fátimida kalifa jelenségének mélyreható elemzésére törekszik, feltárva annak több dimenzióját, és olyan átfogó perspektívát kínál, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük hatókörét, valamint a jelenre és a jövőre gyakorolt hatásait.
Al-Ámir fátimida kalifa | |
![]() | |
Egyiptom kalifája | |
Uralkodási ideje | |
1101 – 1130 | |
Elődje | al-Musztaali |
Utódja | al-Háfiz |
Uralkodóház | Fátimida-dinasztia |
Született | 1096. december 31. Kairó |
Elhunyt | 1130. október 7. (33 évesen) Kairó |
Édesapja | Al-Musztaali fátimida kalifa |
Gyermekei | Abu'l-Qasim al-Tayyib |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Al-Ámir fátimida kalifa témájú médiaállományokat. | |
Al-Ámir (1096. december 31. – 1130. október 7.) Egyiptom kalifája 1101-től haláláig.
Gyermekként, édesapja al-Musztaali kalifa 1101-es halála után jutott a trónra. Uralkodása első felében al-Afdal Shahanshah régens irányította Egyiptomot, és csak al-Afdal 1121-es meggyilkolása után vehette al-Ámir saját kezébe a hatalmat. Utolsó éveit beárnyékolta az ekkor egyiptomi kézen lévő szír vidékeken zajló keresztes hadjárat, valamint Türosz városának az elvesztése. Más jellegű, belső konfliktusok voltak a nizariták és a musztaliták közötti vallási ellentétek, amelyeknek 1130-ban maga al-Ámir is az áldozatául esett. Utóda nagybátyja, az öregedő al-Háfiz lett.