Adenozin-monofoszfát
Ebben a cikkben a Adenozin-monofoszfát témával foglalkozunk különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak fontosságában és relevanciájában ma. A Adenozin-monofoszfát olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki, vitát és reflexiót vált ki a társadalomban. Ezen a vonalon elemezzük a Adenozin-monofoszfát különböző dimenzióit, széles és teljes képet adva az olvasónak erről a témáról. Történelmi eredetétől a jelenre gyakorolt hatásáig, a társadalmi, gazdasági és kulturális szférában gyakorolt hatásain keresztül ez a cikk átfogó képet kíván adni a Adenozin-monofoszfát-ről és a jelenlegi világra gyakorolt hatásáról.
| Adenozin-monofoszfát | |
 Az AMP szerkezeti képlete | |
 Az AMP pálcikamodellje | |
| IUPAC-név | metil-dihidrogén-foszfát |
| Más nevek | adenozin 5'-monofoszfát |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 61-19-8 |
| PubChem | 6083 |
| ChemSpider | 5858 |
| EINECS-szám | 200-500-0 |
| DrugBank | DB00131 |
| KEGG | C00020 |
| MeSH | Adenosine+monophosphate |
| ChEBI | 16027 |
| SMILES | O=P(O)(O)OC3O(n2cnc1c(ncnc12)N)(O)3O |
| InChI | 1/C10H14N5O7P/c11-8-5-9(13-2-12-8)15(3-14-5)10-7(17)6(16)4(22-10)1-21-23(18,19)20/h2-4,6-7,10,16-17H,1H2,(H2,11,12,13)(H2,18,19,20)/t4-,6-,7-,10-/m1/s1 |
| InChIKey | UDMBCSSLTHHNCD-KQYNXXCUSA-N |
| Beilstein | 54612 |
| UNII | 415SHH325A |
| ChEMBL | 752 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C10H14N5O7P |
| Moláris tömeg | 347,22 g/mol |
| Megjelenés | fehér, kristályos anyag |
| Sűrűség | 2,32 g/ml |
| Olvadáspont | 178–185 °C |
| Savasság (pKa) | 0,9, 3,8, 6,1 |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az adenozin-monofoszfát (AMP) más néven 5'-adenilsav a purin nukleotidok közé tartozó szerves vegyület, nukleotid.[1] Az AMP egy foszfátcsoportból, egy ribózból és a nukleobázis adeninből áll; a foszforsav és az adenozin nukleozid észtere. Szubsztituensként az adenilil- előtag formát ölti.[2]
Szintézise és lebontása
Az AMP nem rendelkezik az ADP-hez és az ATP-hez kapcsolódó nagy energiájú foszfoanhidrid-kötéssel. AMP előállítható két ADP molekulából:
2 ADP → ATP + AMP
Emellett az AMP előállítható az ADP egyik nagy energiájú foszfátkötésének hidrolízisével:
ADP + H2O → AMP + Pi
Az AMP az ATP-nek AMP-vé és pirofoszfáttá történő hidrolízisével is kialakulhat:
ATP + H2O → AMP + PPi
Amikor az RNS-t élő szervezetek bontják, nukleozid-monofoszfátok, köztük adenozin-monofoszfát molekulák képződnek.
Az AMP az alábbiak szerint alakítható ATP-vé:
AMP + ATP → 2 ADP (az adenilát-kináz enzimmel az ellenkező irányba)
ADP + Pi → ATP (ezt a lépést leggyakrabban aerob élőlényekben hajtja végre az ATP-szintáz enzim az oxidatív foszforilezés során)
Az AMP a mioadenilát-deamináz enzimmel átalakítható inozinsavvá, más néven IMP-vé, ammóniacsoportot szabadítva fel ezzel. Katabolikus úton az adenozin-monofoszfát átalakulhat húgysavvá, amely emlősökben ilyen formában ürül ki a szervezetből.[3]
A ciklikus AMP (cAMP)
Az AMP ciklikus struktúraként ciklikus AMP (vagy cAMP) néven ismert. Bizonyos sejtekben az adenilát-cikláz enzim ATP-ből állítja elő a cAMP-t, ezt a reakciót általában hormonok, például adrenalin vagy glukagon szabályozzák. A cAMP fontos szerepet játszik az intracelluláris jelátvitelben.[4]
Jegyzetek
- ↑ PubChem: Adenosine monophosphate (angol nyelven). pubchem.ncbi.nlm.nih.gov. (Hozzáférés: 2021. március 28.)
- ↑ (1997. november 1.) „Nomenclature of Carbohydrates: (Recommendations 1996)” (angol nyelven). Journal of Carbohydrate Chemistry 16 (8), 1191–1280. o. DOI:10.1080/07328309708005748. ISSN 0732-8303.
- ↑ Maiuolo, Jessica, Santo (2016. június 1.). „Regulation of uric acid metabolism and excretion” (angol nyelven). International Journal of Cardiology 213, 8–14. o. DOI:10.1016/j.ijcard.2015.08.109.
- ↑ Biokémia II. Biokémiai szabályozás|Digitális Tankönyvtár (magyar nyelven). regi.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2021. március 28.)[halott link]
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Adenosine monophosphate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
