Ma a Nemkódoló RNS olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. Az évek során a Nemkódoló RNS különböző vélemények és álláspontok találkozási pontja volt, ami sokféle perspektívát adott ebben a témában. A Nemkódoló RNS eredetétől napjainkig különböző területeken tanulmányozás és elemzés tárgya volt, ami hozzájárult e jelenség ismereteinek és megértésének gazdagításához. Ebben a cikkben a Nemkódoló RNS különböző aspektusait és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és objektív képet adjunk erről a témáról.
A nemkódoló RNS-ekkel (ncRNS) egészen 2001-ig nem foglalkoztak. A ma elfogadott RNS-világról alkotott hipotézisnek köszönhetően kapott figyelmet először az ncRNS.
A nemkódoló RNS-ek olyan DNS-ről leíródó RNS-ek, melyek nem kódolnak polipepdidlánc szekvenciát, azaz nem kódolnak fehérjét, innen ered az elnevezésük.
Jelölése: ncRNS (non-coding RNA).
Ismert továbbá egy hosszú nem kódoló változata is, melynek jelölése lncRNS (long non-coding RNA). Mivel a genom mindössze 1,1%-a kódol fehérjét, ezért az lncRNS-ek csak egy kis hányadát nevezik antiszensz átfedő RNS-eknek.
Az ncRNS-ek egyik funkciója pl. az X-kromoszómák inaktivációjával és az ún. genetikai imprintinggel kapcsolatos. A telomeráz enzim szintén RNS-komponenst tartalmaz. A ncRNS-ek néhány formáját korábban is ismerték, de csupán különleges kivételeknek tekintették őket.
Az utóbbi években több, teljesen új ncRNA családot fedeztek fel, ezek kutatása napjainkban folyik.