1982-es Eurovíziós Dalfesztivál
A mai világban a 1982-es Eurovíziós Dalfesztivál soha nem látott jelentőséget kapott. Megjelenése óta számtalan ember figyelmét és érdeklődését felkeltette, minden téren visszatérő beszédtéma lett. Hatása a világ minden sarkára kiterjedt, heves érdeklődést és heves vitákat váltott ki. A 1982-es Eurovíziós Dalfesztivál kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, jelentősen befolyásolva azt, ahogyan az emberek érzékelik az őket körülvevő világot. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a 1982-es Eurovíziós Dalfesztivál jelenségét, elemezve eredetét, fejlődését és mai hatását.
| 1982-es Eurovíziós Dalfesztivál | |||||
Harrogate International Centre, Harrogate, .svg){kind=small} Egyesült Királyság | |||||
| Döntő | 1982. április 24. | ||||
| Műsorvezető | Jan Leeming | ||||
| Rendező csatorna | BBC | ||||
| Győztes dal |  Nicole (Ein bißchen Frieden) | ||||
| Magyar versenyző | — | ||||
| Szavazási rendszer | Mindegyik ország a 10 kedvenc dalára szavaz, melyek 1-8, 10, és 12 pontot kapnak. | ||||
| Indulók száma | 18 | ||||
| Először részt vevő országok | — | ||||
| Visszatérő országok | — | ||||
| Visszalépő országok |  Franciaország Görögország | ||||
| Nulla pontos dal |  Finnország | ||||
| Meghívott előadók | Jan Leeming | ||||
Az 1982-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a huszonhetedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek a nagy-britanniai Harrogate adott otthont. A helyszín a Harrogate-i International Centre volt.
A résztvevők
Nem vett részt ebben az évben Franciaország, mert a francia TF1 tévé elégedetlen volt a versennyel. A következő évben visszatértek, de akkor már egy másik műsorsugárzóval.[1] Két héttel a verseny előtt visszalépett Görögország is, a görög induló Themis Adamantidis Sarantapente Kopelies című dala lett volna, és a fellépési sorrendben eredetileg a második helyre sorsolták.[1] Így összesen tizennyolc dal versenyzett.
Másodszor vett részt a versenyen az 1980-as Eurovíziós Dalfesztiválon görög színeket képviselő Anna Vissi, aki ezúttal Ciprus versenyzője volt. 24 évvel később, 2006-ban őt érte az a megtiszteltetés, hogy hazai pályán képviselhesse Görögországot. Ez egyébként a leghosszabb idő, ami egy énekes két szereplése között eltelt.
Ugyancsak másodszor vett részt a norvég Jahn Teigen, aki 1978-ban az első énekes lett, aki 0 ponttal zárt a hagyományos pontozási rendszerben. A norvég duó másik fele, Anita Skorgan 1977 és 1979 után harmadszor vett részt. Harmadszor vett részt a belga Stella is: 1970-ben Hollandiát, 1977-ben Belgiumot képviselte. Dala francia nyelvű volt, annak ellenére, hogy nem beszélte a nyelvet.[1]
A verseny
A verseny megnyitója egy, a helyszínül szolgáló Harrogate városát bemutató rövidfilm volt. A dalok utáni szünetben pedig Yorkshire-t és a Howard-kastélyt bemutató képeket vetítettek a közönségnek.
A verseny Magyarországon május 15-én került adásba az MTV 1-en. Ezt követően 1986-ig nem volt közvetítve az Eurovíziós Dalfesztivál az MTV csatornáin.
A szavazás
A szavazási rendszer megegyezett az 1980-as versenyen bevezetettel. Minden ország a kedvenc 10 dalára szavazott, melyek 1-8, 10 és 12 pontot kaptak. A szóvivők növekvő sorrendben hirdették ki a pontokat.
Németország első, és egészen 2010-ig egyetlen győzelmét aratta, azután hogy az előző két évben a második helyen végeztek. A dal 161 ponton zárt, mely a maximálisan megszerezhető 204 pontnak a 78,92%-a. Ezzel az 1976-os győztes után ez a dalverseny történetének második legsikeresebb dala.
A rendkívül fölényes győzelem több rekordot is eredményezett. Az Ein bißchen Frieden ("Egy kis béke") című dal rekord mennyiségű kilenc zsűritől kapta meg a maximális 12 pontot. Ezt a rekordot később az 1997-es és a 2005-ös győztes döntötte meg, melyek tízet kaptak, majd a 2009-es győztes, amely tizenhatot kapott és a 2012-es győztes, aki tizennyolcat kapott.
Az első és második helyezett közötti 61 pontos különbség pedig a dalverseny döntőinek történetében a negyedik legnagyobb különbségű győzelem. (1997-ben 70 pontos volt a különbség, 2012-ben 113, 2009-ben pedig 169.)
Ennek ellenére mégsem a győztes, hanem a negyedik helyen végzett belga dal csatlakozott azon dalokhoz, melyek mindegyik zsűritől kaptak pontot. A német dalnak egyedül a luxemburgi zsűri nem adott pontot. Mikor Ausztria zsűrije mindössze 1 pontot adott Németországnak, a közönség nevetésben tört ki.
Finnország 1963 és 1965 után a verseny történetében harmadszor (és mindmáig utoljára) zárta pont nélkül a versenyt.
A hagyományoknak megfelelően a verseny végén újra előadták a győztes dalt. A mindössze 18 éves Nicole ekkor német-, angol-, francia- és holland nyelven énekelte el a dalt, amelyet a közönség óriási ovációval fogadott.[1] A dal angol nyelvű változata (Little Peace) az Egyesült Királyság slágerlistájának első helyéig jutott; ez az utolsó Eurovíziós-nyertes, melynek ez sikerült.
Eredmények
Ponttáblázat
| Zsűrik | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Össz | 
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
.svg){kind=small}
|
|
|
.svg){kind=small}
|
|
|
|
| |
 Portugália
|
32 | 7 | 4 | 5 | 2 | 1 | 6 | 1 | 4 | 2 | |||||||||
 Luxemburg
|
78 | 6 | 7 | 6 | 3 | 7 | 2 | 8 | 5 | 4 | 5 | 7 | 10 | 8 | |||||
 Norvégia
|
40 | 6 | 4 | 4 | 6 | 2 | 2 | 6 | 10 | ||||||||||
 Egyesült Királyság
|
76 | 4 | 12 | 6 | 10 | 4 | 5 | 3 | 12 | 1 | 2 | 6 | 2 | 1 | 7 | 1 | |||
 Törökország
|
20 | 8 | 3 | 1 | 3 | 3 | 2 | ||||||||||||
 Finnország
|
0 | ||||||||||||||||||
 Svájc
|
97 | 2 | 2 | 4 | 12 | 2 | 6 | 2 | 10 | 12 | 7 | 10 | 10 | 10 | 8 | ||||
 Ciprus
|
85 | 5 | 4 | 12 | 3 | 8 | 8 | 5 | 3 | 7 | 5 | 7 | 12 | 6 | |||||
 Svédország
|
67 | 7 | 3 | 8 | 5 | 3 | 4 | 8 | 5 | 4 | 8 | 2 | 5 | 3 | 2 | ||||
 Ausztria
|
57 | 10 | 7 | 7 | 6 | 8 | 6 | 4 | 4 | 5 | |||||||||
 Belgium
|
96 | 8 | 5 | 5 | 2 | 6 | 5 | 2 | 8 | 7 | 4 | 10 | 10 | 7 | 6 | 3 | 4 | 4 | |
 Spanyolország
|
52 | 1 | 8 | 6 | 7 | 10 | 4 | 1 | 8 | 7 | |||||||||
 Dánia
|
5 | 3 | 1 | 1 | |||||||||||||||
 Jugoszlávia
|
21 | 4 | 1 | 12 | 1 | 3 | |||||||||||||
 Izrael
|
100 | 10 | 10 | 1 | 1 | 12 | 10 | 2 | 10 | 7 | 7 | 6 | 1 | 3 | 8 | 12 | |||
 Hollandia
|
8 | 3 | 5 | ||||||||||||||||
 Írország
|
49 | 1 | 2 | 7 | 1 | 6 | 5 | 5 | 3 | 5 | 8 | 3 | 3 | ||||||
 Németország
|
161 | 12 | 10 | 8 | 12 | 10 | 12 | 12 | 8 | 1 | 10 | 12 | 12 | 12 | 12 | 6 | 12 | ||
12 pontos országok
| darab | 12 pontot kapó országok |
|---|---|
| 9 | Németország |
| 2 | Izrael, Svájc, Ciprus, Egyesült Királyság |
| 1 | Jugoszlávia |
Visszatérő előadók
| Előadó | Ország | Előző év(ek) |
|---|---|---|
| Fatima Padinha (Doce tagja) Teresa Miguel (Doce tagja) |
Portugália
|
1978 (Gemini tagjaiként) |
| Anita Skorgan Jahn Teigen |
Norvégia
|
1977, 1979 1978 |
| Sally Ann Triplett (Bardo tagja) | Egyesült Királyság
|
1980 (Prima Donna tagjaként) |
| Anna Vissi | Ciprus
|
1980 (Görögország színeiben) |
| Stella Maessen | Belgium
|
1970 (Hearts of Soul tagjaként, Hollandia színeiben), 1977 (Dream Express tagjaként) |
Térkép
Jegyzetek
További információk
.svg){kind=small}
