Óriásölyv
A következő cikkben a Óriásölyv lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig megvizsgáljuk az összes releváns szempontot, amely körülveszi. Elmerülünk történetében, az évek során kialakult fejlődésében és a különböző területeken betöltött relevanciájában, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban. Ezzel az átfogó elemzéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Óriásölyv-et, és holisztikusabb képet nyújtsunk mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Geranoaetus melanoleucus (Vieillot, 1819) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Aguaja | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásölyv témájú médiaállományokat és Óriásölyv témájú kategóriát. |
A óriásölyv vagy aguaja (Geranoaetus melanoleucus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Geranoaetus nem egyetlen faja.
Előfordulása
Dél-Amerikában él, elsősorban az Andok Venezuelától Tűzföldig terjedő régióiban lelhető fel, de alkalmanként Dél-Amerika atlanti partvidékén is megtalálható. Főleg hegyvidékeken elterjedt faj, de nyílt fás vagy nagy kaktuszokkal tarkított területeken, félsivatagokban is előfordul.
Alfajai
- Geranoaetus melanoleucus australis
- Geranoaetus melanoleucus melanoleucus
Megjelenése
Erőteljes, sas nagyságú ölyv. Testhossza a nagyobb testű tojók esetében 90 centiméter, míg a kisebb hímek hossza 70 centiméter. Szárnyfesztávolsága 175–200 centiméter, súlya pedig 1–2 kilogramm.
A felnőtt madarak háta kékesszürke, hasa fehér és finom, sötét kereszthullámos rajzolatú. Farka feltűnően rövid. A fiatal madarak háta sötétbarna, hasa világosabb és sötétebb barna foltokkal borított. Az óriás ölyv szeme barna. A viaszhártya és lábai sárga színűek.
 |
Életmódja
Erőteljes ragadozó madár, amely a sasok helyét tölti be. Általában magányosan vagy párosával látni. Az óriás ölyv kitűnően lovagolja meg a felszálló áramlatokat. Jellegzetes röpképe hozzátartozik az Andok sziklás régióihoz. A meleg légáramlatok segítségével vitorlázik, majd hirtelen lecsap a zsákmányára.
Tápláléka kisemlősökből, gyíkokból és madarakból áll, ezeket a földön ejti el. Emellett dögöt is eszik, az újvilági keselyűkkel és más dögevőkkel együtt látni az állati tetemek mellett. Patagóniában sokszor az utak mellett várakozik a balesetek áldozataira. Mivel a nehéz testű óriás ölyv nem tud gyorsan felszállni a sík terepről, és csak későn kezd menekülni a közeledő autók elől, sok madarat elgázolnak.
Szaporodása
Fészkét magas sziklafalak mélyedéseibe ágakból építi, alkalmanként fákra vagy nagy kaktuszokra is. Általában 2 fehéres tojást rak, ezeket túlnyomórészt a tojó költi ki.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
