A következő cikkben részletesen megvizsgáljuk és elemezzük a Árvay János (statisztikus)-et. Ez a téma az elmúlt években felkeltette az akadémikusok és szakértők figyelmét, és ma is tartó vitát váltott ki. A Árvay János (statisztikus) eredetétől a modern társadalomban való relevanciájáig olyan tanulmányok és kutatások tárgya volt, amelyek rávilágítottak annak sokoldalúságára és a különböző területekre gyakorolt hatásaira. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a témával kapcsolatos különféle perspektívákat és a mindennapi életre gyakorolt hatását. Emellett a Árvay János (statisztikus)-hez kapcsolódó kevéssé ismert szempontokba és a legfrissebb hírekbe is belemélyedünk, azzal a céllal, hogy az olvasó teljes és naprakész képet kapjon erről a lenyűgöző dologról.
Árvay János | |
Született | 1924. december 10. Rátka |
Elhunyt | 1996. március 1. (71 évesen) Genf |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | statisztikus, egyetemi tanár |
Iskolái | Gödöllői Agrártudományi Egyetem (–1958) |
Árvay János (Rátka, 1924. december 10. – Genf, 1996. március 1.) magyar statisztikus, egyetemi tanár.
Szülei: Árvay János és Tirk Margit voltak. 1953-1958 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt. 1951-1994 között a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott, ahol főosztályvezető-helyettes is volt. 1975-től a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának tagja, 1985-1994 között titkára volt. 1979-1985 között, valamint 1994-1995 között az ENSZ EGB munkatársa volt Genfben. 1987-ben nyugdíjba vonult. 1989-1992 között a Nemzetközi Jövedelem- és Vagyonkutató Társaság elnöke. 1990-től címzetes egyetemi tanárként dolgozott.
1956-ban házasságot kötött Pozsgai Máriával. Két gyermekük született: László (1957) és Judit (1962).