A mai világban a Zsellérek (regény) olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét felkeltette. Akár történelmi jelentősége, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Zsellérek (regény) számos területen érdekes és vita tárgyává vált. A Zsellérek (regény) keletkezésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig számtalan véleményt és érvet adott, amelyek gazdagították a témával kapcsolatos ismeretek körképét. Ebben a cikkben a Zsellérek (regény)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elmélyülve annak fontosságában, következményeiben és a jövőbeni előrejelzésében.
Zsellérek | |
Szerző | Fekete István |
Ország | ![]() |
Nyelv | magyar |
Téma | lélektan, történelem, társadalom |
Műfaj | regény |
Díjak | A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda regénypályázatának díjnyertes műve. |
Kiadás | |
Kiadás dátuma | 1939 |
Magyar kiadó | Királyi Magyar Egyetemi Nyomda |
Média típusa | könyv |
Oldalak száma | 334 (1939) |
ISBN | ISBN 978-963-267-038-6 (2009) |
A Zsellérek Fekete István kétkötetes regénye, amelyet a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda pályázatára írt 1939-ben. A könyv hat éven belül hét kiadásban jelent meg.
Egy falusi gazda fiának és a tiszttartó fiának barátságát írja le a kisgyerekkortól a férfikorig az 1910 és 1935 közti időben. A regény hitelesen és találóan ábrázolja a világégés előzményeit, folyamatát, következményeit és utóhatásait a kisemberek, kisközösségek perspektívájából a két fiú párhuzamos élete tükrében.
A tanácsköztársaság előzményeit és rémtetteit sebészi pontossággal, szinte eszköztelenül, de rendkívüli hatással írja le, amit az 1945-öt követő hatalom sosem bocsátott meg neki. Az ÁVÓ kiverte az egyik szemét és szétverte az egyik veséjét, 1949-től nem volt állása, uszálykísérőként és patkányirtóként is dolgozott. 1948 és 1955 közt könyve sem jelenhetett meg. Ennek semmi más oka nem volt, mint ez a regény, amely csak 1991-ben jelenhetett meg újra, de a rendszerváltás utáni sokadik kiadás is csak cenzúrázva. Az a tény, hogy Fekete István, bár Jókai mellett a legolvasottabb magyar író, máig nem került be az úgynevezett irodalmi kánonba, jelzi ennek a regénynek a történelmi jelentőségét és irodalmi értékét.