Zolnai Jenő

A mai világban a Zolnai Jenő témája nagy érdeklődést és vitát vált ki. A különböző területekre gyakorolt ​​hatásáról ismert Zolnai Jenő-et különböző területekről származó szakértők, akadémikusok és szakemberek tanulmányozták és elemzik. A Zolnai Jenő eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig sok ember érdeklődését felkeltette, és fontos elmélkedéseket generált a jelenkori világban betöltött fontosságáról és relevanciájáról. Ebben a cikkben elmélyülünk a Zolnai Jenő izgalmas világában, feltárva annak több oldalát, és globális képet adunk jelentéséről és jelentőségéről. Csatlakozzon hozzánk a Zolnai Jenő-ről szóló felfedezés és tudás útjára!

Zolnai Jenő
Zolnai Jenő 1931 körül
Zolnai Jenő 1931 körül
SzületettZeitinger Jenő
1911. október 3.[1]
Budapest[1][2]
Elhunyt1971. július 27. (59 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • zongoraművész
  • zongoratanár
  • zeneszerző
  • szakszervezeti tisztségviselő
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1932)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1E parcella, 2. sor, 27. sír)[3]

Zolnai Jenő, az 1940-es évekig Zeitinger Jenő (Budapest, 1911. október 3. – Budapest, 1971. július 27.)[4] magyar zongoraművész, zeneszerző, zongoratanár.

Élete

Zeitinger Mór (1873–1956) zenész, tanár és Schwarz Betti (1873–1949) fia.[5] A budapesti Zeneakadémián előbb Stefániai Imre, majd Dohnányi Ernő tanítványa volt. Miután 1932-ben elnyerte művészi oklevelét, több sikeres hangversenyt adott bel-és külföldön. Az 1930-as évek második felében helyettesként az Újpesti Zeneiskolában is tanított. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt.[6] 1949–50-ben a Magyar Zeneművészek Szabad Szervezetének utolsó főtitkára, majd az 1949-ben alapított Hangversenyrendező (Muzsika) Nemzeti Vállalatnak, az Országos Filharmónia elődjének első vezérigazgatója lett. 1950-től a Fővárosi Zeneiskolai Szervezet továbbképző tanszakán tanított zongorát. 1957-ben ünnepelte művészi pályafutásának 25 éves jubileumát, s ez alkalomból koncertet adott a Zeneakadémián.[7] Pedagógiai célzatú kompozíciói vitákat váltottak ki. Művei között szerepel két kantáta, két zongoraverseny, hegedűszonáta, vonósnégyes és két dalciklus (József Attila- és japán versekre). 1971. július 27-én baleset következtében elhunyt.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum
  2. ↑ Zenei lexikon. 3 (hely nélkül): Editio Musica Budapest Zeneműkiadó. 1965. 709. o.  
  3. ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  4. ↑ Gyászjelentése (1971. július 31.) Népszabadság, 29. évfolyam, 179. szám
  5. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 491/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 16.)
  6. ↑ "Egy ukrán tanítónő kölcsönadta ütött-kopott pianínóját, amelyen Zeitinger (Zolnai) Jenő zongoraművész (később zeneakadémiai professzor) szólódarabok interpretálásán kívül..." centropa.org
  7. ↑ Film Színház Muzsika (1957. október 18.) 1. évfolyam, 23 szám

Források

  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981.
  • Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1965.
  • Zolnai Jenő Archiválva 2022. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben az OMIKE oldalán