Mai cikkünkben a Zbigniew Herbert-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Fontos megérteni a Zbigniew Herbert jelentőségét az életünkben, és azt, hogy milyen hatással lehet mindennapi életünkre. Ebben a cikkben a Zbigniew Herbert-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől a jelenlegi relevanciájáig. Elemezzük a témával kapcsolatos szakértői véleményeket és a témában meglévő különböző álláspontokat is. Reméljük, hogy ez a cikk átfogóbb betekintést nyújt a Zbigniew Herbert-be, és segít megérteni annak fontosságát a mai világban. Minden további nélkül elmélyüljünk a Zbigniew Herbert lenyűgöző világában.
Zbigniew Herbert | |
![]() | |
Élete | |
Született | 1924. október 29. Lwów |
Elhunyt | 1998. július 28. (73 évesen) Varsó |
Sírhely | Powązki temető |
Nemzetiség | lengyel |
Házastársa | Katarzyna Herbert (1968. március 29. – 1998. július 28., Párizs) |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers, dráma |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | Bethlen Gábor-díj, 1987 |
![]() | |
Zbigniew Herbert aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zbigniew Herbert témájú médiaállományokat. |
Zbigniew Herbert (Lwów, 1924. október 29. – Varsó, 1998. július 28.) lengyel költő, esszéista, drámaíró, rádiójáték-író és moralista. A modern lengyel költészet egyik legismertebb és leggyakrabban fordított képviselője.
Jómódú, részben angol és örmény eredetű családban született. Földalatti gimnáziumban tett érettségit, mivel az oroszokat követő németek gyakorlatilag az összes gimnáziumot bezárták Lengyelországban. A második világháború alatt a Honi Hadsereg tagjaként részt vett az ellenállási mozgalomban. A kommunizmus idején nem vállalt közéleti szerepet. Költőként 1950-ben mutatkozott be, de első verseskötetét csak 1956-ban adták ki. 1958-tól hosszabb külföldi ösztöndíjakat kapott Franciaországba, Németországba, Görögországba és az Amerikai Egyesült Államokba. Az 1980-as években a lengyel ellenzék legfontosabb költője lett. 1986-tól Párizsban élt, ahonnan 1992-ben tért vissza Lengyelországba.
Magyarországon viszonylag későn kezdték el fordítani műveit, azok is elsősorban esszék voltak (Barbár a kertben, Csendélet zablával), és költészetéből az első válogatás csak 1979-ben jelent meg Az angyal kihallgatása címmel, az Európa Könyvkiadó-nál. A szejm a 2008-as évet Zbigniew Herbert évének nyilvánította.
Herbertnek mellszobrot állítottak a Palotai 1956-os Nemzetközi Szoborparkban[1].