Zaturcsány

Az alábbiakban bemutatott cikkünkben elmélyülünk a Zaturcsány lenyűgöző világában. Feltárjuk eredetét, időbeli alakulását és jelentőségét napjainkban. Számos oldaláról a társadalomra gyakorolt ​​hatásáig minden szempontot megvizsgálunk, hogy teljes és gazdagító jövőképet nyújthassunk. Függetlenül attól, hogy Zaturcsány történelmi személy, társadalmi jelenség vagy aktuális téma, ebben a cikkben megtalálja azokat az információkat, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy megértse jelentőségét és a körülöttünk lévő világra gyakorolt ​​hatását. Készüljön fel tehát arra, hogy elmerüljön ebben az izgalmas témában, és fedezzen fel mindent, amit a Zaturcsány-ről tudni érdemes.

Zaturcsány (Záturčie)
Közigazgatás
TelepülésTurócszentmárton
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Zaturcsány (Szlovákia)
Zaturcsány
Zaturcsány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 33″, k. h. 18° 55′ 02″49.092542°N 18.917255°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 33″, k. h. 18° 55′ 02″49.092542°N 18.917255°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaturcsány témájú médiaállományokat.

Zaturcsány (1899-ig Zaturcsa, szlovákul Záturčie) egykor önálló község, ma Turócszentmárton városrésze Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. Alsó- és Felsőzaturcsa egyesítésével jött létre.

Fekvése

Turócszentmárton központjától 3,4 km-re északnyugatra, a Turóc bal partján fekszik. A szomszédos Ruttka központja közelebb van hozzá, az csak 2 km.

Története

Zaturcsány kastélya

A település – mely ma Turócszentmárton része – egykor egyike volt a Dél-Turóc legrégibb falvainak. Első írásos említése 1245-ben egy oklevélben történt, amikor a Turóc bal partján fekvő földet Vendéghnek nevezik. 1255-ben IV. Béla a birtok tulajdonjogát várjobbágyainak: Uzda fiainak és utódaiknak adja. A Zatureczky család ősi fészke. A falu kastélya eredetileg evangélikus templomnak épült 1640-ben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZATURCZA. Kis, és Nagy, vagy Alsó, és Felső Zaturcza. Két tót faluk Túrócz Várm. földes Urok Zatureczky Uraság; 1255-dikben IV. BÉLA Király által Uzda’ Fijainak ajándékoztatott; fekszenek Szent Mártonnak szomszédságában, mellynek filiáji; határbéli földgyeik jók, fájok, réttyek, legelőjök elég van.”[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zaturecz, (Alsó) (Dolna Zaturcsa), Thurócz m. tót f. a Thurócz vize mellett, 1/2 órányira Sz. Mártontól északfelé, 62 kath., 226 evang., 3 zsidó lak. Jó föld, rét, legelő; erdő; malmok. F. u. többen. Ut. posta Thurócz-Zsámbokrét.”; „Zaturecz, (Felső) (Horna Zaturcsa), Thurócz m. tót f., 32 kath., 121 evang., 14 zsidó lak., evang. anya szentegyházzal. Ennek is jó rétje van, erdeje, legelője pedig sok, két malom. F. u. többen.”[2]

Az evangélikus templomot 1894-ben kastéllyá építették át.

1910-ben 581, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

1949–1955 között csatolták Turócszentmártonhoz. Az államszocializmus alatt lakótelepet építettek ide.

A templom

Nevezetességei

  • Felső és Alsó Zaturcsa között fekvő kastélyát Révay Ferenc eredetileg evangélikus templomnak építtette 1640-ben. A templomot 1894 és 1896 között Révay Ferenc kastéllyá építtette át. 1921-ben iskolát nyitottak benne, később állami gazdaság központja működött itt. 1989-ben az épület újra magánkézbe került, 2002-től szálloda és étterem működik benne.
  • evangélikus templom.

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

Ez a szlovákiai Zsolnai kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!