Zám Tibor

Mai cikkünkben a Zám Tibor-ről fogunk beszélni, amely téma az utóbbi időben különösen aktuális. A Zám Tibor téma, amely felkeltette a szakértők és a nagyközönség érdeklődését, vitákat és reflexiókat gerjeszt. Az évek során a Zám Tibor tanulmányozás, elemzés és viták tárgya volt, ami a fontosságának jobb megértéséhez és tudatosításához vezetett. Ebben a cikkben a Zám Tibor különböző aspektusait fogjuk feltárni, eredetétől és fejlődésétől a társadalomra gyakorolt ​​hatásáig és a mai relevanciáig. Ezenkívül a Zám Tibor-ről különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.

Zám Tibor
Bahget Iskander felvétele
Bahget Iskander felvétele
Élete
Születési névNagy Tibor[1] Tihamér
Született1929. július 5.
Berettyóújfalu
Elhunyt1984. április 24. (54 évesen)
Budapest[Mj. 1][Mj. 2]
Nemzetiségmagyar
SzüleiNagy G. Károly
Szabó Mária
HázastársaNagyné Kenyár Éva[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Zám Tibor témájú médiaállományokat.

Zám Tibor, született Nagy Tibor Tihamér (Berettyóújfalu, 1929. július 5. – Budapest, 1984. április 24.) magyar író, tanár, szociográfus.

Életútja

1979-ben a Fiatal Írók lakiteleki találkozóján (Bahget Iskander felvétele)

Nagy G. Károly községi írnok és Szabó Mária gyermekeként született. Az elemi iskoláit Ártándon – a születésével egy időben épült iskolában, a mai könyvtárban – végezte. Az 1947–48-as tanévben Debrecenben volt népi kollégista, majd 1948-ban a Debreceni Református Kollégium Tanítóképző Intézetében szerzett népiskolai tanítói oklevelet. Ezt követően Biharkeresztesen dolgozott járási úttörőtitkárként, majd 1950–52-ben az Egri Pedagógia Főiskolán magyar–történelem szakon tanult. 1952–57-ben a Debreceni Agrártudományi Főiskolán volt tanársegéd, majd tanulmányi előadó. 1957–60-ig a Hortobágyon, Parádon és 1967–69-ig Biharkeresztesen tanított, 1960–65-ben a Debreceni Megyei Könyvtárban könyvtárosaként, 1969-től haláláig Kecskeméten a Forrás kiadónál dolgozott.

Pokoljárás című művét 1982. március 26-án bemutatta a Kecskeméti Katona József Színház. A darabot Sándor János állította színpadra, Tolnai Miklós (Jákó) Várkonyi Szilvia (Zsálya), Egyedi Klára (A nő - házmesterné, kardiológusnő, Tímea, ápolónő), Balogh Tamás (A férfi - szerelő, Zsolt, fődoki, főjogász, pszichiáter, hullavivő) szereposztással.[3]

1984. április 24-én hunyt el,[1] 54 éves korában. A Farkasréti temetőben május 10-én vettek tőle végső búcsút.[4]

Emlékezete

Ártándon a közösségi ház és könyvtár viseli a nevét, Zám Tibor Községi Könyvtár néven,[5] amelyet 2009-ben vett fel. A könyvtár falán a szerző emléktáblája lett kihelyezve, melyen az író arcképe is látható. A könyvtárban Zám Tibor „életútja és munkássága” címmel állandó kiállítás látogatható.[6] Kecskeméten kihelyezett emléktábláját 2009. március 25-én avatták fel.[7][8] Az emléktábla sötét gránitból készült, 50x60 cm-es méretben.[9]

  • A kecskeméti emléktábla
    A kecskeméti emléktábla
  • Az ártándi emléktábla
    Az ártándi emléktábla

Munkái

  • Hortobágyi jegyzetek. Szociográfiák, elbeszélések; Tiszatáj–Magvető, Szeged–Budapest, 1966 (Tiszatáj irodalmi kiskönyvtár)
  • Interurbán (regény) (1973)
  • Bács-Kiskunból jövök (szociográfia) (1973)
  • Hortobágy (fotó: Szirmai Brigitta) (1975)
  • Tanyabejáró (szociográfiai tanulmány) (1977)
  • Túl a poklon (regény) (1980)
  • Szeplős fogantatás (elbeszélések) (1983)
  • Jelenések napja[Mj. 3] - Szőrös talpú kismacska - Anyajegy (elbeszélések) (1984)
  • Tények és indulatok. Válogatott szociográfiai írások; válogatta, szerkesztette, utószót írta: Kunszabó Ferenc; Magvető, Budapest, 1987
  • Kaparó Antal lázadása; válogatta, szerkesztette: Agócs Sándor, Kenyár Éva, Szekér Endre; Antológia, Lakitelek, 1994

Elismerései

  • 1972 – Forrás-díj[11]
  • 1979 – Művészeti Alap Irodalmi Díja[1]

Megjegyzések

  1. ↑ A Zám Tibor Művelődési Ház és Könyvtár közlése. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2016072910005514 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
  2. ↑ Halálozási helyként néhány forrás Debrecent illetve Kecskemétet jelöli meg.
  3. ↑ Megjelent a Körkép 85 című antológiában.[10]

Hivatkozások

  1. ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum. pim.hu. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  2. ↑ --bor--: Garabonciás diák: A pörc körüli üvegesség. Szentkirályi Hírmondó, XXX. évf. 08. sz. (2019. augusztus) 5. o. arch Hozzáférés: 2023. december 30.
  3. ↑ Pokoljárás. ECLAP. . (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  4. ↑ Szekér Endre: Túl a poklon (Zám Tibor hetvenedik születésnapjára). Forrás, XXXI. évf. 7–8. sz. (1999) 70–77. o. arch Hozzáférés: 2016. július 29.
  5. ↑ Zám Tibor Művelődési Ház és Könyvtár. könyvtár.hu. . (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  6. ↑ ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE. Biharkeresztes Önkormányzata. . (Hozzáférés: 2016. szeptember 11.)
  7. ↑ Falu György: Előterjesztések - Zám Tibor emlékére állítandó emléktábla (25.). Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 2009. január 7. . (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  8. ↑ Buda Ferenc: Zám Tibor emléktáblája előtt. Kecskeméti TV, 2009. március 25. . (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  9. ↑ Falu György: Zám Tibor emlékére állítandó emléktábla (25.) / Előterjesztés Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. január 30-án tartandó ülésére / Tárgy: Zám Tibor emlékére állítandó emléktábla. Kecskeméti Város Önkormányzata, 2009. január 7. . (Hozzáférés: 2016. szeptember 11.)
  10. ↑ Körkép 85. Antikvarium.hu. . (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  11. ↑ Kortárs magyar írók 1945-1997 Archiválva 2004. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.

Források

További információk

Cikkek

  • Írók, színészek, képzőművészek kalendáriuma 1999 (Polisz, 1998. 44. szám)
  • Lázár István: Édes úr elment (Élet és Irodalom, 1984. 18. szám)
  • Lázár István: Zámpusztától Olaszdűlőig, (Forrás, 1985. 8. szám)
  • Egy szabálytalan pálya… (interjú, riporter Hatvani Dániel, Forrás, 1980. 1. szám)
  • Székelyhidi Ágoston: Z. T. (Alföld, 1984. 6. szám)
  • Szekér Endre: Z. T. Jelenések napja (Alföld, 1986. 4. szám)