Zádor Jenő

Manapság a Zádor Jenő egy olyan téma, amely mindenki ajkán van, és nem marad észrevétlen a mai társadalomban. Fontossága és relevanciája egyre nyilvánvalóbbá válik, ahogy elemzése elmélyül. A Zádor Jenő sokféle véleményt és álláspontot generált, pro és kontra, ami állandó vitát váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben teljes körűen megvizsgáljuk, hogy a Zádor Jenő milyen hatással volt mindennapi életünkre, valamint a jelenre és a jövőre nézve. Ezenkívül elemezzük a Zádor Jenő körül létező különböző perspektívákat, hogy átfogó és kontrasztos képet adjunk erről a rejtélyes témáról.

Zádor Jenő
SzületettZucker Jenő[1]
1894. november 5.[2][3]
Bátaszék
Elhunyt1977. április 4. (82 évesen)[4][5][2]
Hollywood[6]
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Zádor Jenő témájú médiaállományokat.

Zádor Jenő (1919-ig Zucker Jenő, külföldön Eugene Zádor) (Bátaszék, 1894. november 5.[7] – Los Angeles, 1977. április 4.) magyar zeneszerző. Ma emléke főként mint a hollywoodi filmipar egyik legtermékenyebb hangszerelőjeként és zeneszerzőjeként él.

Élete

Bátaszéken született Zucker József kereskedő és Biermann Paula fiaként. Már gyermekként virtuózan zongorázott. Bécsben Richard Heubergernél, Lipcsében Max Regernél tanult zeneszerzést és -tudományt. A münsteri egyetemen doktori címet szerzett. 1922-től a bécsi új konzervatóriumban, 1935-től a budapesti Zeneakadémián tanított. 1939-ben kivándorolt az USA-ba. Előbb New Yorkban próbálkozott a Kolumbusz Kristóf c. operájával, majd 1940-től Hollywoodban tanított és több mint százhúsz film zenéjét hangszerelte vagy komponálta. Rózsa Miklósnak állandó munkatársa volt.

Stílusban Reger és Richard Strauss követője volt. Korai, Bécsben komponált műveiben Alban Berg és Arnold Schönberg hatása is érződik.

Művei

Szimfonikus művei

  • Bánk bán (1918)
  • Romantikus szimfónia (1922);
  • Sinfonica Tecnica (1932, bem. Bp., 1935)
  • Rondo zenekarra (bem. Bp., 1933)
  • Táncszimfónia (1936)
  • Gyermekszimfónia (1941)
  • Pastorale és tarantella (bem. Chicago, 1942)
  • Elégia és tánc (bem. Philadelphia, 1954)
  • Henry Bold figyelemre méltó kalandjai (narrátorral zenekarra, 1963)
  • Zenekari tanulmányok (1970)

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS87-S9FF?i=141&cat=280851. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
  2. ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  3. ↑ Birth record (angol nyelven). FamilySearch . (Hozzáférés: 2021. május 11.)
  4. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  5. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  7. ↑ Születési bejegyzése a bátaszéki izraelita hitközség születési akv. 7/1894. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 11.)
  8. ↑ A koncert szórólapja

Források

  • Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó ISBN 963-330-540-3
  • A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. p. 228. ISBN 9633305241

Külső hivatkozások