Yungipicus kizuki
Manapság a Yungipicus kizuki téma mindenki ajkán. A társadalomra gyakorolt hatásától a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Yungipicus kizuki a vita döntő pontjává vált különböző szférákban. A téma iránti növekvő érdeklődés miatt fontos, hogy elmélyedjünk a különböző aspektusaiban, és megértsük a mai jelentőségét. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Yungipicus kizuki-et, és elemezzük szerepét különböző kontextusokban. Az eredetétől a lehetséges következményekig elmélyülünk a Yungipicus kizuki megértésének fontosságában a jelenlegi környezetben. Csatlakozzon hozzánk a Yungipicus kizuki túrán, és fedezze fel társadalmunkra gyakorolt hatását!
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Yungipicus kizuki (Temminck, 1836) | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Yungipicus kizuki témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Yungipicus kizuki témájú médiaállományokat és Yungipicus kizuki témájú kategóriát. |
A Yungipicus kizuki a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1786-ban, a Picus nembe Picus kizuki néven. Sorolták a Picoides nembe Picoides kizuki néven és Dendrocopos nembe Dendrocopos kizuki néven is.[3]
Alfajai
- Yungipicus kizuki permutatus (Meise, 1934) - Kína északkeleti része, Szibéria délkeleti része és a Koreai-félsziget északi része
- Yungipicus kizuki seebohmi (Hargitt, 1884) - Szahalin, a Kuril-szigetek és Hokkaidó
- Yungipicus kizuki nippon (Nagamichi Kuroda, 1922) - Közép-Kína keleti része, a Koreai-félsziget déli része és Honsú
- Yungipicus kizuki shikokuensis (Nagamichi Kuroda, 1922) - Honsú délkeleti része és Sikoku
- Yungipicus kizuki kizuki (Temminck, 1836) - Kjúsú
- Yungipicus kizuki matsudairai (Nagamichi Kuroda, 1921) - Jakusima és az Izu-szigetek
- Yungipicus kizuki kotataki (Nagamichi Kuroda, 1922) - Cusima és az Oki-szigetek
- Yungipicus kizuki amamii (Nagamichi Kuroda, 1922) - Amani (a Rjúkjú-szigetek északi részén)
- Yungipicus kizuki nigrescens (Seebohm, 1887) - Okinava
- Yungipicus kizuki orii (Nagamichi Kuroda, 1923) - Iriomote[2]
Előfordulása
Délkelet-Ázsiában, Dél-Korea, Észak-Korea, Japán, Kína és Oroszország területén honos. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi lombhullató erdők, szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint városi környezet. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 15 centiméter, testtömege 18-26 gramm.[5]
 |
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. október 18.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. október 18.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. október 18.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. október 18.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. október 18.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. október 18.)
