Wulfila

Wulfila
Született311
Elhunyt383 (71-72 évesen)
Konstantinápoly
Állampolgárságanem ismert
Foglalkozása
Tisztségepüspök
A Wikimédia Commons tartalmaz Wulfila témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wulfila vagy más néven Ulfilas (311. körül – 383) ariánus vallású püspök, aki az ariánus vallásra térítette a gótok nagy részét, megalkotta a gót ábécét és annak felhasználásával lefordította a Bibliát gót nyelvre, mely az első ismert, egy germán nyelvre történt bibliafordítás.

Élete

Egy oldal Wulfila bibliafordításából.

Wulfila egy Kis-ázsiai származású kereskedőnek volt a fia, akit a gótok fogolyként hurcoltak országukba, majd miután kiváltotta magát a fogságból, továbbra is a gótok között maradt, megnősült és így Wulfila már a gótok között született. Már korán kitűnt tehetségével: kitűnő szónok volt és egyaránt jól beszélt latinul, görögül és gótul.

A 340-es években a gótok egy csoportja, amelyik rokonszenvezett a birodalommmal és a kereszténységgel, áttelepült Moesia területére. Wulfilát, aki az egyházi pályát választotta, 341-ben Nikomédiai Euszebiosz Konstantinápolyban a gótok püspökévé szentelte, térítőmunkával bízva meg őt. Wulfila a II. Constantius és Valens császárok által pártolt arianizmusra, azaz a homoiuszion-hitvallásra kötelezte a gótokat.

Wulfila működése hatására sok gót felvette az ariánus vallást, azonban a gót fejedelem, Athanarik veszélyt látott az új vallásban az országa önállóságára, így keresztényüldözésbe kezdett. Wulfila ekkor a keresztény gótok egy részével a Római Birodalomba menekült, ahol Moesia provinciában települtek le. Wulfila 383-ban, Konstantinápolyban halt meg.

Bibliafordítása

Wulfila a térítő munka megkönyítése érdekében elhatározta, hogy lefordítja gót nyelvre a Bibliát. Munkájának nehézsége abban rejlett, hogy a gót nyelvben ekkor még semmilyen elvont fogalomra nem létezett megfelelő szó és a gót írásjelek az ún. rúnák is hiányosak voltak, így ezt a hiányt Wulfila maga volt kénytelen pótolni, ezzel a munkájával pedig mintegy megalapítója lett a germán irodalomnak.

Fordítása töredékesen maradt ránk, mely online olvasható. Állítólag kihagyta belőle a Királyok könyvét, hogy a harcias gótokat ne serkentse még jobban a harcra.

Jegyzetek

  1. ↑ https://books.google.be/books?id=35ulCQAAQBAJ, 2022. január 27.
  2. ↑ https://books.google.be/books?id=Rq30AwAAQBAJ, 2022. január 27.
  3. ↑ a b c d e Tolnai világtörténelme
  4. ↑ Gothic alphabet. Encyclopaedia Britannica. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  5. ↑ Angenendt: A kora középkor 142. o.
  6. ↑ Angenendt: A kora középkor 142. o.
  7. ↑ Angenendt: A kora középkor 142. o.

Források

Nemzetközi katalógusok