Ebben a cikkben a Wilhelm Grimm-re fogunk összpontosítani, amely téma az elmúlt években egyre fontosabbá vált. A Wilhelm Grimm alapvető szempont, amely mindennapi életünk különböző területeit érinti, a személyes egészségtől és jóléttől a gazdaság és a társadalom egészéig. Ennek mentén részletesen megvizsgáljuk a Wilhelm Grimm-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak hatását, hatókörét és lehetséges megoldásait. Interdiszciplináris megközelítéssel több nézőpontból közelítjük meg a Wilhelm Grimm-et, így az olvasónak egy teljes és naprakész látásmódot kínálunk a ma oly aktuális témáról.
Wilhelm Grimm | |
![]() | |
Wilhelm Grimm | |
Született | Wilhelm Karl Grimm 1786. február 24. Hanau |
Elhunyt | 1859. december 16. Berlin |
Állampolgársága | |
Házastársa | Dorothea Grimm[2] |
Gyermekei | Herman Grimm |
Szülei | Dorothea Grimm Philipp Grimm |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | a frankfurti nemzetgyűlés tagja |
Iskolái | |
Sírhelye | Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin |
Wilhelm Grimm aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Grimm témájú médiaállományokat. | |
Wilhelm Carl Grimm (Hanau, 1786. február 24. – Berlin, 1859. december 16.) német író, irodalom- és nyelvtudós, monda- és mesegyűjtő. Jacob Grimm öccse, felesége Dorothea.
Élete nagyobb részét bátyja mellett töltötte. 1814-ben könyvtári titkár lett Kasselben, ahol 1825-ben megnősült. 1829-ben bátyjával Göttingenbe ment és 1837-ben ő is osztozott annak sorsában, azután együtt éltek Kasselben. 1841-ben a berlini akadémia tagjává választotta. Grimm búvárlatainak tárgyát különösen a középkori német költészet képezte. Főműve a Die deutsche Heldensage melynek alapját már az Altdeutsche Wälder című munkáiban vetette meg. Kisebb dolgozatait Gustav Hinrichs adta ki (Berlin, 1881-86, 4 kötet, az első kötetben rövid önéletírás van).