Wesselényi Ferenc (nádor)

Mai cikkünkben a Wesselényi Ferenc (nádor)-ről fogunk beszélni, amely témával az elmúlt években nagy jelentőséget kapott. A Wesselényi Ferenc (nádor) egy olyan fogalom, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken, a politikától a technológiáig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Wesselényi Ferenc (nádor)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezzük mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását, és átgondoljuk a mai világban betöltött relevanciáját. Bármi legyen is az álláspontja a Wesselényi Ferenc (nádor)-el kapcsolatban, arra kérjük, hogy folytassa az olvasást, hogy bővítse ismereteit erről a ma oly fontos témáról.

Wesselényi Ferenc
a Magyar Királyság nádora
Hivatali idő
1655. március 15. – 1667. március 23.
UralkodóIII. Ferdinánd, I. Lipót
ElődPálffy Pál
UtódEsterházy Pál
Született1605[1][2][3][4]
Teplice
Elhunyt1667. március 23. (61-62 évesen)[5][2]
Zólyomlipcse
Pártpolitikus a politikai pártok megjelenése előtt
SzüleiWesselényi István
Derssfy Katalin
Házastársa
GyermekeiWesselényi Ádám
Foglalkozás
Vallásrómai katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Wesselényi Ferenc témájú médiaállományokat.

Hadadi és murányi gróf Wesselényi Ferenc (Vágtapolca, 1605 – Zólyomlipcse, 1667. március 23.) magyar főnemes, hadvezér, 1655-től haláláig Magyarország nádora.

Élete

Apja, báró Wesselényi István (1583–1627), II. Ferdinánd király udvari tanácsosa, anyja, szerdahelyi Derssfy Katalin bárónő, báró Derssfy Miklós Hont vármegyei főispán leánya. A jezsuiták nagyszombati iskolájában nevelkedett, ahol katolikus vallásra tért. Hatalmas testi ereje és heves vérmérséklete katonai pályára vitték. Nagyon fiatalon részt vett több csatában a törökök ellen. IV. Ulászló lengyel királynak is segítségére volt egy magyar csapattal az oroszok és tatárok ellen, amely tettéért lengyel honosságot és 100 000 tallér értékű uradalmat nyert.

II. Ferdinánd grófi rangra emelte és Fülek várának parancsnokává nevezte ki. 1647-ben Magyarország főtábornagyává lett, s mint ilyen harcolt a svédek, később Rákóczi György ellen. 1644-ben bevette Murányt, mégpedig Széchy Mária segítségével, akit feleségül is vett. Ferdinánd király e tettéért neki ajándékozta Murány várát és Balogot.

Az 1655. március 15-ei pozsonyi országgyűlés nádorrá választotta. Ebbéli minőségében jelen volt I. Lipót király koronázásán. 1661-ben a császári seregekkel volt baja, amelyek lázongtak, nem akarták elhagyni az országot. 1662-ben a protestáns ügyekben ő is tevékeny részt vett, mégpedig az ország javára. 1663-ban a törökök ellen harcolt. 1665-ben a trencséni és zólyomi fürdőkben tárgyaló összeesküvőkhöz csatlakozott. Zrínyi Miklós 1664. november 18-án bekövetkező halála után a mind kiforrottabbá váló szervezkedés vezetése az annak nevet adó Wesselényi Ferenc nádorra szállt, akit mindvégig támogatott a költő-hadvezér öccse, a báni széket bátyja után elfoglaló Zrínyi Péter. Wesselényi még az összeesküvés felfedezése előtt meghalt.

Jegyzetek

  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ NUKAT
  4. ↑ MAK (lengyel nyelven)
  5. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. május 3.)

Források

Kapcsolódó szócikkek