Vöröstarkójú gyümölcsgalamb

Ebben a cikkben a Vöröstarkójú gyümölcsgalamb témáját fogjuk alaposan megvizsgálni. A kezdetektől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a Vöröstarkójú gyümölcsgalamb felkeltette a tudósok, szakértők és rajongók figyelmét. Az évek során a Vöröstarkójú gyümölcsgalamb kulcsszerepet játszott különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Vöröstarkójú gyümölcsgalamb különböző aspektusait és időbeli alakulását. Kutatásokkal és vitákkal reméljük, hogy megvilágítjuk ezt a ma oly aktuális témát.

Vöröstarkójú gyümölcsgalamb
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Columbea
Csoport: Columbimorphae
Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
Család: Galambfélék (Columbidae)
Alcsalád: Gyümölcsgalambformák (Treroninae)
Nem: Ptilinopus
Faj: P. dohertyi
Tudományos név
Ptilinopus dohertyi
(Rothschild, 1896)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vöröstarkójú gyümölcsgalamb témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröstarkójú gyümölcsgalamb témájú kategóriát.

A vöröstarkójú gyümölcsgalamb (Ptilinopus dohertyi) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Lionel Walter Rothschild brit báró és zoológus írta le 1896-ban, a Ptilopus nembe Ptilopus dohertyi néven.[3]

Előfordulása

Délkelet-Ázsiában, közigazgatásilag Indonéziához tartózó Kis-Szunda-szigetek egyikén, Sumba szigetén honos.

Természetes élőhelyei szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

Átlagos testhossza 35 centiméter.[5]

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe kicsi és csökken, egyedszáma 6000 példány körüli is szintén csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  2. ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  3. ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  4. ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  5. ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. július 18.)

További információk