Vitold Pavlovics Fokin

A mai cikkben a Vitold Pavlovics Fokin-ről fogunk beszélni. A Vitold Pavlovics Fokin olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét, nagy érdeklődést váltott ki és számos vitát váltott ki. Megjelenése óta a Vitold Pavlovics Fokin tanulmányok és kutatások tárgya, ami fontos előrelépéseket eredményezett e téma megértésében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vitold Pavlovics Fokin különböző aspektusait, elemezve a társadalomra gyakorolt ​​hatását, időbeli alakulását és lehetséges jövőbeli következményeit. Izgatottan várjuk, hogy belemerüljünk ebbe a lenyűgöző világba, és többet megtudjunk a Vitold Pavlovics Fokin-ről.

Vitold Pavlovics Fokin
2007-ben
2007-ben
Született1932. október 25.
Novomikolajivka
Elhunyt2025. március 20. (92 évesen)[1]
Állampolgárságaukrán
Nemzetiségeorosz
Foglalkozása
  • politikus
  • bányamérnök
Tisztsége
  • ukrán parlamenti képviselő (1991. március 21. – 1994. május 10.)
  • Ukrajna miniszterelnöke (1991. november – 1992. október 8.)
IskoláiDnyiprói Nemzeti Műszaki Egyetem
Kitüntetései
Lista
  • A Munka Vörös Zászló Érdemrendje
  • Méltóság Érdemrendje
  • medal of 25 years of Ukrainian independence
  • Ukrán Tudományos és Műszaki Állami Díj
  • Bölcs Jaroszlav érdemrend 5. osztálya
  • Order of Prince Yaroslav the Wise, 4th class
  • Miner's Glory 1st class
  • Miner's Glory 2nd class
  • Miner's Glory 3rd class
  • State Prize of Ukrainian SSR in Science and Technology
SírhelyeBajkove temető
Vitold Pavlovics Fokin aláírása
Vitold Pavlovics Fokin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitold Pavlovics Fokin témájú médiaállományokat.

Vitold Pavlovics Fokin (ukránul: Вітольд Павлович Фокін; Novomikolajivka, 1932. október 25. – 2025. március 20.) orosz nemzetiségű ukrán bányamérnök, politikus, 1990 októbere és 1992 októbere között Ukrajna miniszterelnöke volt.

Élete és munkássága

Ukrajna Zaporizzsjai területén, a Novomikolajivkai járás székhelyén, Novomikolajivkában született. Szülei tanárok voltak. 1954-ben végzett a Dnyipropetrovszki Bányászati Főiskolán (ma: Dnyiprói Nemzeti Műszaki Egyetem) bányaművelés szakon.

Szakmai karrierje a szénbányászatban

Tanulmányai után 1963-ig a Luhanszki terület több bányájában dolgozott különböző beosztásokban. A Bokivszka bányában a bányaigazgató asszisztense, Bokovoantracit bányájában kezdetben főmérnök-helyettes, főmérnök, majd a bányaigazgatóság vezetője volt.


У 1967 році Фокін вступив у Комуністичну партію.

1963-tól 1971-ig különféle szintű vállalatvezetői beosztásokat töltött be, közben 1967-ben tagja lett a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP). Ő volt a Krasznij Lucsban működő Donbaszantracit bányakombinát helyettes vezetője, később a pervomajszki Pervomajszkvuhillja vállalat vezetője, a kagyijivkai (1978–2016 között: Sztahanov) Vorosilovhradvuhillja kombinát főmérnöke, majd a szverdlovszki (2016-tól: Dovzsanszk) Szverdlovantracit bányavállalat igazgatója.

Politikai karrierje

1971-ben Kijevbe, az Ukrán SZSZK Tervhivatalába (Derzsplan) helyezték, melynek 1972-től helyettes vezetője, 1987-től vezetője volt. 1990 júliusában az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettesévé nevezték ki. 1990 októberében, az Ukrajna függetlenné válása alatti átmeneti időszakban ügyvivő miniszterelnökként tevékenykedett, majd novemberben kinevezték miniszterelnökké. Az 1991. március 17-i parlamenti választáson egyéni választókerületből (65%-os eredménnyel) képviselővé választották. Kormányfőként halogatta a gazdasági reformokat, működése idejére esett az ukrajnai hiperinfláció és a drasztikus gazdasági visszaesés. 1992. szeptember 30-án az Ukrán Legfelsőbb Tanács és a közvélemény nyomására lemondott posztjáról. Utóda rövid időre Valentin Szimonenko lett. Lemondását követően 1994 májusáig az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnökhelyettese volt.

Pályafutása a miniszterelnöksége után

Később visszavonult a politikától, a társadalmi és a tudományos életben tevékenykedett.

1993-tól au Ukrán Tudományos Akadémia Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének tudományos munkatársa volt. Elnöke volt az Ukrajna és az Oroszországi Föderáció közötti humanitárius és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért létrehozott nemzetközi alapítványnak. 1997–2001 között az Ukrajna elnöke mellett működő Legfelsőbb Gazdasági Tanács tagja volt. 1999-től a luhanszkiek kijevi közösségének elnöke, később tiszteletbeli elnöke volt.

2020. augusztus 18-tól a kelet-ukrajnai háború békés rendezés érdekében létrehozott háromoldalú kontaktcsoport ukrán delegációjának elnök-helyettese volt.[2] E minőségében megpróbált lépéseket tenni a kelet-ukrajnai orosz szakadárok érdekében, emiatt felkerült az ukránellenes tevékenységet folytató személyeket listázó Békefenntartó Csoport (Mirotrvorec) adatbázisába.[3][4] Majd Volodimir Zelenszkij elnök 2020. szeptember 30-n eltávolította a kontaktcsoport ukrán delegációjából, mert értékelése szerint az ukrán állam nevében eljáró személynek Ukrajna nemzeti érdekeit kell szem előtt tartania.[5]

Az Ukrajna elleni orosz invázió során, 2022. március 27-én az ukrán légvédelem által lelőtt orosz rakéta roncsa megrongálta Fokin Kijev Darnicjai kerületében lévő házát. Maga Fokin nem sérült meg, mert abban az időszakban Moldovában tartózkodott vendégségben egy ismerősénél.[6]

Halála

92 éves korában, 2025. március 20-n hunyt el. Haláláról unokája, az Egyesült Államokban élő Marija Fokina adott hírt a Facebookon.[7]

Jegyzetek

  1. ↑ Перший прем'єр-міністр України Вітольд Фокін помер у віці 92 років (ukrán nyelven), 2025. március 20. (Hozzáférés: 2025. március 20.)
  2. ↑ „УКАЗ ПРЕЗИДЕНТА УКРАЇНИ №327/2020 — Офіційне інтернет-представництво Президента України”, Офіційне інтернет-представництво Президента України. (Hozzáférés: 2025. március 21.) (ua nyelvű) 
  3. ↑ SBU: Фокин Витольд Павлович (ukrán nyelven). Центр «Миротворець», 1932. október 25. (Hozzáférés: 2025. március 21.)
  4. ↑ Вітольда Фокіна внесли в базу "Миротворця" (orosz nyelven). Regionews.UA. (Hozzáférés: 2025. március 21.)
  5. ↑ Вітольда Фокіна, який не побачив війни з Росією, вигнали з української делегації у ТКГ, 2020. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. március 21.)
  6. ↑ Свобода, Радіо. „Будинок у Києві, куди влучила збита ракета, належить колишньому прем’єру Фокіну”, Радіо Свобода, 2022. március 28. (Hozzáférés: 2025. március 21.) (ukrán nyelvű) 
  7. ↑ Помер перший прем'єр-міністр України Вітольд Фокін (ukrán nyelven). New Voice. (Hozzáférés: 2025. március 21.)

Külső hivatkozások

Elődje:
' 		Ukrajna miniszterelnöke
1990–1992 		Utódja:
Leonyid Danilovics Kucsma