Vitek Gábor

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Vitek Gábor témáját, elemezve a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Eredetétől és fejlődésétől napjaink relevanciájáig, a társadalomra, a gazdaságra és a kultúrára gyakorolt ​​hatásain keresztül. Annak érdekében, hogy átfogó és részletes képet adjunk, kitérünk különféle szempontjaikra és szempontjaikra, valamint szakértői véleményekre és releváns tanulmányokra. Ezzel az átfogó elemzéssel arra törekszünk, hogy teljes megértést biztosítsunk a Vitek Gábor-ről és annak kortárs világunkra gyakorolt ​​hatásáról.

 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Vitek Gábor
Született1975
Elhunyt2015[1]
Nemeférfi
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásalevéltáros
történész
magasépítő technikus
Tisztségeintézményvezető
IskoláiJáky József Műszaki Szakközépiskola
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
SírhelyeBéla úti temető (Székesfehérvár)[1]

Vitek Gábor (1975–2015) magyar történész,[2] levéltáros, a Fejér Megyei Levéltár egykori intézményvezetője.[3]

Családja

Édesapja Vitek Pál, édesanyja Rácz Valéria Mária.

Nős volt, Egy leánya van. Családjával Dinnyésen lakott.[3]

Életrajz

1995-ben a Jáky József Műszaki Szakközépiskolában magasépítő technikusi végzettséget szerzett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán diplomázott.[3] Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Történelem Segédtudományai Doktori Programjának (1526-1848) doktorjelöltje volt.

A lovasberényi általános iskolában fél évet napközis nevelőként dolgozott, ezzel párhuzamosan a Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola történelemtanára volt.[3]

A TV2-n 2008. június 14-én leadott Magellán Gazdagnak születtek adásrészében nyilatkozott.[4]

2012. április 26-tól haláláig a Fejér Megyei Levéltár intézményvezetője.[3] Szakmai programjának filozófiája volt: "a levéltár a megyének legdrágább közkincse".

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak 2001-től volt tagja, 2009-től választmányi tagja.

2015-ben hunyt el. A székesfehérvári Béla úti temetőben temették el 2015. szeptember 3-án.[1]

Művei

  • 2002 Vármegyeháza a bástya és a várfal helyén. Fejér megyei levéltár közleményei 28. (tsz. Erdős Ferenc, Kelemen Krisztián)
  • 2002 Csákvár. (tsz. Kelemen Krisztián)
  • 2003 Vereb története. (tsz. Dakó Péter)
  • 2004 Fehérvárcsurgó története. (tsz. Dakó Péter)
  • 2005 Nádasladány története. (tsz. Dakó Péter)
  • 2009 Gárdony: Agárd, Dinnyés és Gárdony története a kezdetektől napjainkig.  [5]
  • 2009 Szent István király alakja Fejér vármegye jelképein: címer, pecsét, zászló. In: Intercongress. Nemzetközi Heraldikai és Genealógiai Konferencia. 81–93.
  • 2009 Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. Székesfehérvár.
  • 2010 Ezer év öröksége. (társszerző)[6]

A Genealógia I., II., III. kötetek szerkesztője (másokkal együtt). Rendszeresen publikált a Közszolgálat című folyóiratban.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c tomasekm: Elhunyt Vitek Gábor (HTML). Magyar Levéltári Portál, 2015. . (Hozzáférés: 2018. január 4.)
  2. ↑ Tihanyi Tamás: Az utolsó nemesi felkelésre emlékeztek (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2009. október 14. . (Hozzáférés: 2018. január 4.)
  3. ↑ a b c d e Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) feol1111091 nevű lábjegyzeteknek
  4. ↑ „Gazdagnak születtek”. Nyilatkozók: Esterházy Antal; Vitek Gábor (történész); Tisza Kata, író; Almásy Antal; Almásy Ferentz; Adonyi Sztancs János (író, újságíró). Magellán. 2008. június 14. (magyar nyelven)
  5. ↑ Vitek Gábor: Gárdony. Agárd, Dinnyés és Gárdony története a kezdetektől napjainkig (2009) (HTML). Gárdonyi Antikvárium. (Hozzáférés: 2018. január 4.)
  6. ↑ A Fejér Megyei Önkormányzat kiadásában. További szerzők: Demeter Zsófia, Erdős Ferenc, Gulyás Anita, L. Simon László. Szabó Zoltán: Könyv ezer év örökségéről (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2010. január 17. . (Hozzáférés: 2018. január 4.)
Ez a magyar történészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!