Villard de Honnecourt
Ebben a cikkben a Villard de Honnecourt-et fogjuk megvizsgálni, egy olyan témát, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Annak érdekében, hogy jobban megértsük, mi az a Villard de Honnecourt, megvizsgáljuk a hatását különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Ezenkívül megvizsgáljuk a Villard de Honnecourt különböző nézőpontokat és véleményeket, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról. Reméljük, hogy ebben a cikkben olyan releváns információkkal és gondolatokkal szolgálhatunk, amelyek segítenek az olvasóknak bővíteni a Villard de Honnecourt-ről alkotott ismereteiket.
| Villard de Honnecourt | |
 | |
| Részlet Villard de Honnecourt vázlataiból (1230 körül) | |
| Született | 1200[1][2] Honnecourt-sur-Escaut |
| Elhunyt | 1250 (49-50 évesen)[1][2] |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Villard de Honnecourt témájú médiaállományokat. | |
Villard de Honnecourt (névváltozatai: Wilars dehonecort, Vilars de Honecourt) észak-franciaországi származású 13. századi építész, a középkori művészet egyik kiemelkedő alakja. Valószínűleg 1200 és 1270 között élt.
Pályafutása
Hírnevét annak köszönheti, hogy fennmaradt egy 33 pergamenből álló vázlatgyűjteménye, mely több mint 250 rajzát őrizte meg. Maga a vázlatgyűjtemény rendkívül sok témát fog át, találunk személyeket ábrázoló, talán szobrászati célokat szolgáló vázlatokat, épületterveket, épületrajzokat, gépeket ábrázoló ábrákat. E sokszínűség miatt nehéz meghatározni, hogy mi is volt a gyűjtemény célja.
Egyes elképzelések szerint nem mindegyik rajz Villard műve, hanem a későbbi századokban az ő könyvéből tanulók bővíthették a gyűjteményt, ugyanis maga Villard is egyfajta tankönyvnek szánta művét:
Villard de Honnecourt üdvözöl benneteket, és kéri mindazokat, akik azokkal az eszközökkel fognak dolgozni, melyek ebben a könyvben találhatók, hogy imádkozzanak lelkéért, és emlékezzenek meg róla. Mert ebben a könyvben nagy útmutatás található a kőművesség nagy mesterségéről és az ácsmesterség szerkezeteiről. És megtaláljátok a rajzolás mesterségét, a vonalakat, ahogyan ezt a geometria művészete megköveteli és tanítja.
A szerző életére szinte csak a vázlatgyűjteményből következtethetünk. Valószínűleg építész volt, de nincs jele annak, hogy akárhol is részt vett volna építési vagy tervezési munkákban. Műve azonban értékes forrás a laoni katedrális, és a reimsi katedrális építésére nézve.
Villard büszkén számol be arról, hogy megfordult Magyarországon is, ahol sok napot töltött:
20. lap. Lássátok itt az egyik reimsi ablakkeret formáját a hajó szakaszaiból, olyat, amilyenek két pillér között vannak. Amikor ezt lerajzoltam, mert ezt szerettem leginkább, Magyarország földjére küldtek.
Kutatók úgy vélik, hogy ezen útja során küldöttként járt el és, hogy azért jött Magyarországra, hogy az épülő cambrai-i katedrálishoz egy Szent Erzsébet-relikviát szerezzen. Maga Szent Erzsébet ugyanis adományt ajánlott föl a katedrális építésére, és a cambrai-i káptalan ezért egy kápolnát szándékozott Erzsébetnek ajánlani hálából az épülő katedrálisban.
A vázlatgyűjtemény mechanikus szerkezeteket ábrázoló rajzai közül kiemelkedik egy perpetuum mobile, egy vízierővel hajtott fűrész, néhány önműködő gép, emelőszerkezetek, harci eszközök (hajítógépek). Sok anatómiai és geometriai vázlatot is hátrahagyott.
Villard-t sokszínű érdeklődése miatt gyakran Leonardo da Vincihez hasonlítják, aki hasonlóan sok területen hagyott hátra rajzokat.
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Villard de Honnecourt című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- A középkori művészet történetének olvasókönyve. Szerk.: Marosi Ernő. Balassi Kiadó, 1997. Online-verzió Villard de Honnecourt című fejezet. ISBN 963-506-159-5
- Marosi Ernő: A középkor művészete I. – 1000-1250. Budapest, Corvina Kiadó, 1997. ISBN 963-13-4358-8
További információk
- Rostás Tibor: "Magyarország földjére küldtek". Villard de Honnecourt és az érett gótika megjelenése Közép-Európában. A klosterneuburgi Capella Speciosa és Pannonhalma francia kapcsolatai; tan. Pintér Farkas, Bajnóczi Bernadett; szerzői, Nagykőrös, 2014
