Varjúvár
A mai világban a Varjúvár olyan téma, amely különböző területeken nagy jelentőséget kapott. A politikától a divatig ez a téma elkerülhetetlen beszédtéma lett. Hatása vitákat, vitákat és jelentős változásokat váltott ki a társadalomban. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk, hogy a Varjúvár hogyan befolyásolta és jelölte meg az előtte és utána gondolkodásmódunkat és cselekvésünket. Ezen túlmenően megvizsgáljuk a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint annak mai relevanciáját.
| Varjúvár | |
 | |
| Település | Sztána |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1910 |
| Tervező | Kós Károly |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Elhelyezkedése | |
 Varjúvár
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 52′ 11″, k. h. 23° 08′ 38″46.869700°N 23.143890°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 11″, k. h. 23° 08′ 38″46.869700°N 23.143890°E | |
 | |
„Szeretném megérni, hogy kicsiny-kis portámat olyan rendben lássam, ahogyan én azt elgondoltam magamnak. Legyenek a földek egy tagban, gyümölcsfáim termők, pajtám tele, méhesem népes…Legyen minden gondosan gondozva, tisztán művelve, rendben tartva. Szép legyen és gyönyörű a szemnek is, és azt szeretném, hogy gazdaságom, melynek minden rögét magam szereztem, minden fűjét-fáját magam ültettem, minden épületét magam építettem, így szálljon az én maradékaimra.” (Kós Károly: Bevezetés a Testamentum és Agrikultura című kézirathoz, 1915)
A Varjúvár Kós Károly egykori saját háza a kalotaszegi Alszegen, a mai Romániában, a Szilágy megyei Sztána határában található. A Budapest – Nagyvárad – Kolozsvár vasútvonal mentén álló, eredetileg hétvégi háznak szánt épületet Kós Károly 1909-ben tervezte és 1910 őszén-telén építtette, majd 1925-ben bővítették kétszintes toldással.
Az emeleten dolgozó-, a földszinten cselédszoba volt, míg a középső épületrészben a földszinten konyha, az emeleten hálószoba, illetve 1925-ig dolgozószoba volt. A jellegzetes toronyban alul az ebédlő, társalgó, felül a gyerekszoba, illetve 1925-ig a hálószoba kapott helyet.
Többek között Dsida Jenő és Móricz Zsigmond is megfordultak a falai között.
A második világháborúban feldúlták, ezért Kós már nem költözött vissza, bár 1977-ig élt.
Források
- Infofotó[halott link]
- Kós Károly képeskönyv, Budapest, Múzsák Kiadó kiadása, 1988.
Külső hivatkozások
- Welcome to Romania
- Nők Lapja C@fé
- erdely.ma
- Erdélyi Napló
- Székelyföld Archiválva 2007. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Magyar Kollégium történeteiből
- Forrás Archiválva 2008. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- erdelyiturizmus.hu Archiválva 2007. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szabadság[halott link]
- magyarkaraván - Dsida Jenő művei[halott link]
- Népszabadság
.svg){kind=small}