Valachi Anna

A mai világban a Valachi Anna jelentős relevanciára tett szert különböző területeken, és olyan hatást vált ki, amely meghaladja a vártakat. Megjelenése óta a Valachi Anna felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, vitákat, kutatásokat és különböző véleményeket generált, amelyek rávilágítottak fontosságára és hatókörére a mai társadalomban. Ebben a cikkben elmélyülünk a Valachi Anna lényegében, feltárva következményeit, időbeli alakulását és különböző szférákra gyakorolt ​​hatását, bemutatva, hogy ez az egyedülálló figura/téma/dátum milyen hatással van jelenlegi valóságunkra.

Valachi Anna
Élete
Született1948. június 6.
Újpest
Elhunyt2018. november 16. (70 évesen)
Nemzetiségmagyar
SzüleiValachi Gyula
Forgács Anna
HázastársaHorváth Dávid
(1979–†2017)
GyermekeiHorváth Bence (1980)
Horváth Vince (1983)
Pályafutása
Irodalmi díjaiAz irodalomtudományok kandidátusa (1999)
Déry Tibor-díj (1999)
Valachi Anna weboldala

Valachi Anna (Újpest, 1948. június 6. – 2018. november 16.)[1] magyar író, irodalomtörténész.

Élete

Valachi Gyula és Forgács Anna gyermekeként született. A rákospalotai Dózsa György Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait az ELTE-BTK, magyar–népművelés szakán végezte 1971–1977 között.

1966–1968 között a Hevesi Sándor téri Nemzeti Színház stúdiósaként színészi pályára készült. 1968–1971 között, majd 1983–1985 között az 1968-ban újraalapított Magyar Hírlap újságíró gyakornoka, később munkatársa volt. 1971–1980 között a Magyar Hajózás című üzemi lap (Mahart) újságírójaként dolgozott.

Egyetemi tanulmányait az ELTE-BTK magyar–népművelés szakán végezte 1971–1977 között. 1983-ban „József Attila, a Szép Szó szerkesztője” című értekezésével bölcsészdoktori címet szerzett. 1985–1988 között az MTA Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíjasaként József Attila és József Jolán életét és munkásságát kutatta, pszichológiai nézőpontból Kandidátusi disszertációját – „József Jolán, a költő édes mostohája” címmel –1998 decemberében védte meg a Magyar Tudományos Akadémián. Témavezetője Szabolcsi Miklós irodalomtörténész volt.

1988–1993 között a Könyvvilág olvasószerkesztője; a lap megszűnése után, 1996-tól öt éven át a Népszava kulturális újságírójaként dolgozott. 1999-ben Déry Tibor-díjat kapott József Jolán és József Attila életrajzát elemző könyveiért. 1999–2006 között a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karának docense, majd főiskolai tanára volt. 2007-től egyetemi magántanár volt. A József Attila Társaság alapító tagja, társelnöke; a Szépírók Társaságának tagja. A Petőfi Irodalmi Múzeumban a Művészet és pszichoanalízis című műhelybeszélgetés-sorozat szerkesztője és moderátora volt.

Kutatási területe

József Attila élete, pályája, kora és kortársai; az alkotás lélektana, valamint az irodalom – tágabb értelemben a művészetek – és a pszichoanalízis kapcsolata.

Magánélete

1979-ben házasságot kötött Horváth Dáviddal. Két fiuk született: Horváth Bence (1980) és Vince (1983).

Publikációi

  • A LIGET c. folyóiratban:
  • Magán(y)mitológia (2002)
  • Szerelmi homeopátia (2003)
  • Pszichogravitáció (2004)
  • Ős-patkány, posztmodern mutáció (2004)
  • Hohó! (2009)
  • Fészekalja (2009)
  • Szerep/vállalás (2009)
  • Filmregény (2010)
  • Kedély és sors, avagy kései sirató (2010)
  • A fürdőzés lélektana (2010)
  • Katonadolgok (2010)
  • Szerelemgyerek (2010)
  • Halottszemle (2010)
  • Mosolymaszkok (2011)
  • Az ősök hatalma. József Attila én- és világképének rejtett aspektusai (2012)

Valachi Anna József Attilával kapcsolatos publikációi: http://www.jatarsasag.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=15&Itemid=4

Könyvei

  • A Színjátékos életei. A főszerepben: Őze Lajos (1993)
  • Hét év József Attila közelében. Dokumentumok Bányai László hagyatékából (1995)
  • József Jolán, az édes mostoha. Egy önérvényesítő nő a huszadik század első felében (1998)
  • József Attila. Élet-kép-sorozat (1999)
  • Ámor kínja, mámora. Versek a szerelemről. Szerk. (2000)
  • „Én, József Attila, itt vagyok” (2002)
  • A Szépség koldusa. József Attila szerelmei (2005)
  • Fejtő Ferenc: József Attila, az útmutató. Szerk., interjú, tanulmány (2005)
  • József Jolán, az édes mostoha. Egy önérvényesítő nő a XX. század első felében. Második, javított kiadás (2005)
  • "Irgalom, édesanyám..." A lélekelemző József Attila nyomában" (2005)
  • "Amit szívedbe rejtesz..." József Attila égi és földi szerelmei (2006)
  • Csigavonalban a Parnasszusra. Rákos Sándor földi poklai és táguló költői világa. Alkotásélménytani "fejlődésregény"; Argumentum, Bp., 2009
  • "A nő számomra rejtély". József Attila asszonyai; Noran Libro, Bp., 2013
  • Szépségkoldusok. Párhuzamos életrajzi dráma, dokumentumok alapján, két részben; Napkút, Bp., 2014 (Káva téka)
  • Szépségkoldusok. Irodalmi hősök titkos szerelmei; Cédrus Művészeti Alapítvány, Bp., 2015

Jegyzetek

  1. ↑ Meghalt Valachi Anna. litera.hu, 2018. november 16. (Hozzáférés: 2018. november 16.)

Források

Külső hivatkozások