Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Várkonyi Tibor (újságíró) témát, amely napjainkban nagyon fontos, és a társadalom különböző szektorait érinti. Megvizsgáljuk eredetét, történetét és fejlődését az idők során, valamint az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását. Ezenkívül elemezzük a Várkonyi Tibor (újságíró)-re vonatkozó különböző nézőpontokat és véleményeket azzal a céllal, hogy átfogó és teljes áttekintést adjunk erről a témáról. Ezzel a kutatással az a célunk, hogy olvasóinknak a Várkonyi Tibor (újságíró) mélyebb megértését kínáljuk, hogy megalapozott véleményt alkossanak, és hozzájárulhassanak az ezzel kapcsolatos vitához.
Várkonyi Tibor | |
Született | 1924. június 11. Budapest[1] |
Elhunyt | 2018. december 31. (94 évesen)[2] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Várkonyi Tibor (Budapest, 1924. június 11. – Budapest, 2018. december 31.) magyar újságíró, író, szerkesztő.
Apja Várkonyi (Weisz) András, anyja Gritz Izabella volt.[3] 1952-ben végzett Budapesten a Külügyi Akadémián. 1947 óta volt a MÚOSZ tagja. 1947–48-ban a Kossuth Népe, 1948–50-ben a Szabad Nép, 1950–51-ben a Friss Újság munkatársa volt. 1951 és 1958 az MTI külpolitikai turnusvezetőjeként dolgozott. 1958 és 1990 között a Magyar Nemzet főmunkatársa, külpolitikai rovatvezetője, a szerkesztő bizottság tagja volt. 1990 és 1992 között Magyarország a párizsi nagykövetség tanácsadójaként tevékenykedett. 1992–97 a Magyar Hírlap, 1997–98-ban a Népszava, majd ismét a Magyar Hírlap publicistája volt.
1947-ben kötött házasságot Lázár Emma könyvtárossal. Két fiuk született, Péter (1950) és Benedek (1954) szerkesztő, műfordító.