Ullmann-palota | |
Cím | Románia, Nagyvárad, December 1. park |
Építési adatok | |
Építés éve | 1913 |
Építési stílus | szecessziós |
Tervező | Löbl Ferenc |
Vállalkozó(k) | Ullmann Sándor |
Kivitelező | Gersler, Megyeri, Szunyogh cég |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | lakóház |
Egyéb jellemzők | |
Emeletek száma | 4 |
LMI-kód | BH-II-m-B-01026 |
Elhelyezkedése | |
Ullmann-palota Pozíció Nagyvárad térképén | |
é. sz. 47° 03′ 08″, k. h. 21° 56′ 01″47.052311, 21.93364947.052311°N 21.933649°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 08″, k. h. 21° 56′ 01″47.052311, 21.93364947.052311°N 21.933649°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A nagyváradi Ullmann-palota műemlék épület Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-B-01026 sorszámon szerepel.
A Nagyvásár (mai December 1 park) tér déli részén a Liliom (ma Liliacului) utca és a Szarvas sor (ma Kogălniceanu utca) által határolt telek a századfordulón az ortodox izraelita hitközség tulajdonában volt. Ezen akkor még csak egyetlen jelentős ingatlan állt, épp a déli sarkon: az egykori sóház. A hitközség e területet parcellákra osztva 1911 februárjában elárverezte. Így jutott a Nagyvásár téri sarki telekhez a Kurlander és Ullman Részvénytársaság. Ullman Sándor vezérigazgatónak az volt az intenciója, hogy ezen a helyen egy monumentális áruházat teremtsen.(...) Ullman Sándor Berlinben és Bécsben készítette el az áruház tervét. Berlinben készítették a teremrendezést és Bécsben a homlokzat tervrajzát. - tudatta a Nagyváradi Napló 1911. szeptember 20-i száma.
A kommunista rendszerben államosították; eredeti tulajdonosai a rendszerváltás után sem igényelték vissza. Többszöri halasztás után 2022 augusztusában megkezdtek az Ullmann-palota homlokzatának restaurálását, viszont ezzel együtt a munkások zöldeskék színű fajanszburkolatot is leverték. A kulturális bizottság leállította a szabálytalankodó munkásokat, és folytatódott a homlokzat felújítása.
A December 1. park (románul Parcul 1 Decembrie) szélén található.
A palota főhomlokzata szimmetrikus. A nagyméretű nyílásokkal áttört földszinti résznek zöldeskék fajanszborítása van, utalásként a bécsi szecesszióhoz való kapcsolatra. Ugyanerre emlékeztet a tetőzeten elhelyezett nagy hajókéményszerű építény is. A földszintnél világosabb burkolólapokkal borított első emelet ablakai felső sarkaikon levágottak A második és harmadik emeleten a két szélső tengely melletti traktusok ,,bow-window" formában félkörívesen kiemelkednek a homlokzat síkjából. E domború felületeket keskeny, egyenes lezárású ablakok törik át. A domborművek a pécsi Zsolnay cég alkotásai - a Menórát (a hétágú gyertytartót) őrző núbiai oroszlánok. E két traktus legfelől csúcsain levágott háromszögű oromzatban végződik. E két kiugró tengely közötti falmezők közös sávozott keretezésbe foglalt egyenes lezárású ablakok törik át, a második emeleten kovácsoltvas párkányokkal, míg a harmadikon homorú kötényrésszel. A manzárdrész kisebb méretű ablakai kiugranak a homlokzat síkjából. Az épület alaprajza zárt udvart vesz körül a bérházak tipikus térbeosztása szerint. Az utolsó szinten ma már jobbára képzőművészek műtermei találhatók, de műteremnek alakították át az egykori imaházat is. A bécsi szecesszióhoz, de már kevésbé az Otto Wagner nevével fémjelzett vonulatához sorolható.
Ez az épületről vagy más építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |