Ufa (település)

Ufa (Уфа́ , Өфө)
Az Lja-Lja Tulipán-mecset Ufában
Az Lja-Lja Tulipán-mecset Ufában
Ufa címere
Ufa címere		 Ufa zászlaja
Ufa zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyBaskírföld
Alapítás éve1574
PolgármesterRatmir Mavliev
Irányítószám450000–450999
Körzethívószám347
TestvérvárosokLista
Népesség
Teljes népesség1 115 560 fő (2017)
Földrajzi adatok
Terület753,7 km²
IdőzónaYEKT (UTC+5)
Elhelyezkedése
Ufa (Oroszország) Ufa Ufa Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 44′ 00″, k. h. 55° 58′ 00″54.733333333333, 55.96666666666754.733333°N 55.966667°EKoordináták: é. sz. 54° 44′ 00″, k. h. 55° 58′ 00″54.733333333333, 55.96666666666754.733333°N 55.966667°E
Ufa (Baskírföld) Ufa Ufa Pozíció Baskírföld térképén
Ufa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ufa témájú médiaállományokat.

Ufa (oroszul: Уфа, baskírul Өфө) város Oroszországban, a Baskír Köztársaság fővárosa.

Ufa az orosz muzulmánok vallási szövetségének, az Oroszországban és a Független Államok Közössége európai tagállamaiban élő muzulmánok legfőbb muftijának a székhelye (ЦДУМ – Центральное Духовное управление мусульман России и Европейских стран СНГ). Az Ufai legfelső muftiátust 1992-ben hozták létre, a főmufti Talgat Tadzsuddin.

Fekvése

A város a Déli-Urál gerincétől, Európa és Ázsia határától nyugatra, mintegy 100 kilométerre a Belaja folyó partján az Ufa és Gyoma folyók torkolatánál helyezkedik el.

Története

Ufa erődjét, egy cölöpvárat a baskír törzsek Oroszországhoz történt csatlakozását követően 1574-ben építették az Ufa és Belaja folyók összefolyásánál.

A cölöpvárból a 17–18. század folyamán jelentős város alakult ki. 1781-ben vált az Ufai kormányzóság központjává. 1919-ben hozták létre a Baskír Autonóm Köztársaságot, 1922-ben a Baskír Köztársaságot ennek fővárosa megalakulása óta Ufa.

Népesség

Lakosságát tekintve Oroszország 11. legnépesebb városa.

Oktatás

Ufa legfontosabb felsőoktatási intézménye a Baskír Állami Egyetem.

Gazdasági élet, közlekedés

Gazdaság

Ufa ipara a 19. században indult fejlődésnek. 1870-ben indult meg a hajózás a Belaja folyón és 1892-ben nyitották meg a Szamara–Ufa vasútvonalat. A 19. század végén Ufában több mint 30 üzemet gyárat tartottak nyilván.

1925-ben alapították Ufa legjelentősebb üzemét az Ufai Motorgyárat (teljes nevén Ufai Motorgyártó Termelési Egyesülés), ahol helikopterekben és repülőgépekben használatos gázturbinákat és sugárhajtóműveket gyártanak.

1942-ben evakuálták Ufába a Jaroszlavli Gumigyárat, amely jelenleg az Elasztikus Anyagok Ufai Gyára néven Oroszország egyik legnagyobb műanyagipari üzeme. A gyár tengeri mentőtutajoktól kezdve, felfújható hajókon és légi mentőtutajokon át, felfújható épületekig az elasztikus műanyag termékek széles skáláját gyártja.

Közlekedés

Ufa fontos közlekedési csomópont itt keresztezi a Transzszibériai vasútvonal déli vonala a Belaja folyót. 1989. június 4-én nem messze Ufától történt a Szovjetunió legnagyobb vasúti szerencsétlensége, amelyben 780 ember, főként gyermek halt meg.

Az Ufai repülőtér (IATA: UFA, ICAO: UWUU) hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Menetrend szerinti járatok elsősorban Oroszország városaival kapcsolják össze.

A városi közlekedést villamos-, trolibusz- és autóbuszvonalak biztosítják.

Az ufai metró építéséről 1996. július 2-án hoztak határozatot. Átadását 2004-re tervezték, az építés azonban nem a tervezett ütemben haladt.

A várost két főútvonal is összeköti Moszkvával: az M7-es „Volga” főút Vlagyimir, Nyizsnyij Novgorod, Kazany érintésével érkezik Ufába, az M5-ös, „Urál” főút pedig egy hosszabb délebbi íven, többek között Rjazany, Penza, Togliatti érintésével érkezik ide. Tovább az Urál és a Távol-Kelet felé a főút M5 néven halad.

Érdekességek

Nevezetes szülöttei

Testvérvárosok

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar

Források

Nemzetközi katalógusok