Tribonianus
Jelenleg a Tribonianus olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Tribonianus eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig viták, tanulmányok és kutatások tárgya volt, amelyek megpróbálták megfejteni a modern társadalomra gyakorolt hatását. Akár történelmi, tudományos, társadalmi vagy kulturális szempontból, a Tribonianus felkeltette a különböző területek szakértőinek érdeklődését, akik időt és erőfeszítést fordítottak arra, hogy megértsék életünkre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben elmélyülünk a Tribonianus lenyűgöző világában, és feltárjuk annak számos aspektusát, elemezve relevanciáját és kivetülését a jelenlegi kontextusban.
| Tribonianus | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 500 körül Pamphülia |
| Elhunyt | 546 Konstantinápoly |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | görög |
| Pályafutása | |
| Szakterület | jogtudomány |
| Jelentős munkái | részt vett a Corpus Iuris Civilis összeállításában |
Tribonianus (500 körül – 546[1]) görög származású jogász, jogtudós az ókori Bizánci Birodalomban.
Side városában, Pamphüliában született, I. Justinianus bizánci császár alatt komoly tekintélyű jogtudós volt. Az állami szolgálatból a Nika-felkelés résztvevőinek követelése miatt 532-ben elbocsátották, ám következő évben a császár már őt nevezte ki a quaestor sacri palatiaet címére, amelyet korrupt természete ellenére haláláig megtarthatott. Később Iustinianus megbízatásából ő vezette a római jog kodifikációjának nagy munkáját, amely a középkorban összefoglaló néven Corpus Iuris Civilisként vált ismertté. 528-ban tagja volt a Codex Iustinianus összeállításával megbízott tízfős bizottságnak, 530-ban aközött a tizenhat ember között volt, akiket megbíztak a Pandekták elkészítésével, majd Theophilus és Dorotheus mellett ő volt a harmadik, aki az Institutiones című tankönyv létrehozásában részt vett. Ezután részt vett a Codex Iustinianus második változatának elkészítésében is.
Jegyzetek
- Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
- A Pallas nagy lexikona