The Ink Spots
A mai világban a The Ink Spots olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és heves vitákat váltott ki különböző területeken. A The Ink Spots megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét, ellentmondó véleményeket generált, és mély elmélkedéseket váltott ki a társadalomra gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben a The Ink Spots különböző szempontjait vizsgáljuk meg, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Az eredetétől a következményeiig egy olyan mélyreható elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük ezt a jelenséget és a jövőre vonatkozó következményeit.
| The Ink Spots | |
 | |
| 1944 | |
| Információk | |
| Eredet | USA |
| Műfaj | |
| Kiadó | Victor |
| Tagok | |
| Deek Watson | |
| Hangminta | |
| If I Didn't Care | |
| A The Ink Spots weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz The Ink Spots témájú médiaállományokat. | |
A The Ink Spots egy amerikai vokális dzsesszegyüttes.
Tagok
Bill Kenny, Charlie Fuqua, Deek Watson, Jerry Daniels, Orville Jones.
Pályakép
Az együttest Charlie Fuqua, Jerry Daniels, Orville „Hoppy” Jones Archiválva 2009. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben és Deek Watson Indianapolisban alapította. Az együttes Bill Kenny tenorista énekes csatlakozásával (1936) vált igazán ismertté.
Még a háború előtt a „If I Didn’t Care” című kislemezük 19 millió példányban kelt el. A közkedveltté vált együttes számos afroamerikai férfikvartett mellett aratta sikereit (Mills Brother, Delta Boys), továbbá női triókkal is vetélkedett (The Andrews Sisters, The Boswell Sisters).
Lemezek
- 1950: The Ink Spots, Vol. 1
- 1950: The Ink Spots, Vol. 2
- 1956: The Ink Spots
- 1956: Time Out for Tears
- 1958: Torch Time
- 1958: Something Old, Something New
- 1959: Songs That Will Live Forever
- 196?: In the Spotlight
- 1988: I'll Still Be Loving You
Díjak
- 1999: Vocal Group Hall of Fame