-
Az óváros (El Medinah) -
A királyi palota -
A Nuestra Señora de la Victoria templom
Tetuán
Napjainkban a Tetuán rendkívül releváns téma, amely a világ minden tájáról felkeltette az emberek figyelmét. A mai társadalomra gyakorolt hatalmas hatásával a Tetuán a vita kulcsfontosságú pontja lett különböző kontextusokban. Legyen szó politikai, társadalmi, kulturális vagy tudományos szféráról, a Tetuán széles körű érdeklődést váltott ki, és számos vitát és kutatást váltott ki. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Tetuán hatását, és azt, hogy hogyan alakította ki azt, ahogyan megértjük a minket körülvevő világot. Az eredetétől a mai fejlődéséig elmerülünk egy kimerítő elemzésben, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Tetuán jelentőségét a mai társadalomban.
| Tetuán | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Marokkó | ||
| Régió | Tanger-Tetuán | ||
| Tartomány | Tetuán | ||
| Irányítószám | 93000 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 422 757 fő (2024)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 90 m | ||
| Időzóna | közép-európai idő | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 35° 34′, ny. h. 5° 22′35.566667°N 5.366667°WKoordináták: é. sz. 35° 34′, ny. h. 5° 22′35.566667°N 5.366667°W | |||
| Tetuán weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tetuán témájú médiaállományokat. | |||
Tetuán (arab: تطوان, francia, angol: Tétouan, spanyol: Tetuán) város Marokkó északi részén. Lakossága: 380.787 fő (2014). Óvárosa (medina) az UNESCO kulturális világörökségének része.[2]
Fekvése
A város Tangertól kb. 60 km-re délkeletre, a Földközi-tenger partjától 10 km-re, a Gibraltári-szorostól kissé délre fekszik a Rif előhegyének tekinthető Haouz-hegy (Jebel Haouz) déli lábánál.
Története
Gazdaság
Gazdaságának fő ágai a kézművesség, kereskedelem, idegenforgalom, halfeldolgozás, textil-, cigaretta- és elektronikai ipar.
Közlekedés
Nemzetközi repülőtere a Szánijat er-Ramel repülőtér.
Látnivalók
- Az óváros (medina), mintegy 130 szakrális épületével, műemlékeivel. A medina magjának arculatát a 16. században idemenekült andalúziai mórok és a bevándorló zsidók alakították ki. Városfala csak részletekben maradt fenn.
- A királyi palota (VI. Mohammed marokkói király nyári rezidenciája)
- A mecsetek. Ezek közül az egyik legszebb a Szidi Esz-szaidi-mecset.
- A kaszba (kasbah)
Sportélete
- Moghreb de Tétouan labdarúgócsapat
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tétouan című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Readers Digest: Guide to Places of the World, 1995
 | Kulturális |
|  |
|---|---|---|---|
