Terje Rypdal

Ebben a cikkben a Terje Rypdal témáját tágabb és multidiszciplináris szemszögből vizsgáljuk. A Terje Rypdal olyan téma, amely érdeklődést és vitát váltott ki a társadalom különböző területein, a politikától a populáris kultúráig. A történelem során a Terje Rypdal döntő szerepet játszott társadalmi, gazdasági és kulturális valóságunk alakításában. Ezzel az elemzéssel igyekszünk megérteni a Terje Rypdal összetettségét és dimenzióit, valamint életünkre gyakorolt ​​hatását. Az eredetétől a jelenlegi relevanciájáig ez a cikk bemutatja a Terje Rypdal különböző oldalait, és azt, hogy miként alakította ki az általunk lakott világot.

Terje Rypdal
Oslo Jazzfestival, 2018
Oslo Jazzfestival, 2018
Életrajzi adatok
Született1947. augusztus 23. (77 éves)[1][2][3][4]
Oslo
Származásnorvég
HázastársaInger Lise Rypdal (1969-1985)
GyermekeiJakob Terjesønn Rypdal
Pályafutás
Műfajokdzsessz
Hangszergitár
Díjak
  • Spellemann Award open category (If Mountains Could Sing, 1995)
  • Buddyprisen (1985)
  • Jury Honorary Award in Spellemannprisen (2005)
Tevékenység
KiadókECM Records
Terje Rypdal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Terje Rypdal témájú médiaállományokat.

Terje Rypdal (Oslo, 1947. augusztus 23. –) norvég gitáros, zeneszerző. Terje Rypdal torzított elektromos gitár-játéka olyan tónusokat produkál, olyan hangokat hozott be a modern dzsesszbe, amelyek a rockzenében általában megtalálhatók. Számos együttesben szerepelt. Klasszikus kompozíciói között hat szimfónia, két opera és kamarazenei művek is találhatóak.

Pályakép

Rypdal már kiskorában érdeklődött a zene iránt. Ötéves korától katonazenekar vezető apja tanította zongorázni, majd három évvel később trombitázni. Tizenkét évesen autodidaktaként tanult meg gitározni. Tinédzserként tagja lett a norvég Vanguards rockegyüttesnek, a nak, amellyel felkerült a helyi popslágerlistákra. Aztán megismete Jimi Hendrix zenéjét, és 1967-ben megalakította a Dream pszichedelikus rockegyüttest. Ebben játszott akkor Jan Garbarek is.

Ligeti György zenéjének hatására döntött úgy, hogy ő is zeneszerző lesz. Zenei tanulmányai során az Oslói Egyetemen és a Konzervatóriumban, többek között Finn Mortensennél tanult zeneszerzést, improvizációt pedig George Russelltől.

A norvég Hair musical előadás zenekarvezetője lett. Zeneszerzőként az „Eternal Circulation” (1971) című dallal debütált, amelyet a Jan Garbarek Quartettel és az Oslói Filharmonikusokkal adott elő. A Norvég Televízió megrendelésére készült az 1. szimfónia (1975). „Orfeo Eurydice-t figyeli” című operáját 1972-ben mutatták be az Osloban. Az amerikai basszusgitárosnak, Arre Phillippsnek írta a Concerto per violbasso e orchestra című művét (1973). „Undisonus” hegedűversenye a Society of Norwegian Composerstől[5] „Az év alkotása” díját kapta.

Öt szimfóniát, több szólóművet zenekaros hangszerre, két operát és nagyszámú kortárs művet komponált − dzsesszzenészek közreműködésével.

Albumok

  • Get Dreamy (The Dream), 1967
  • Bleak House, 1968
  • Terje Rypdal 1971
  • What Comes After, 1974
  • Whenever I Seem to be Far Away, 1974
  • Odyssey, 1975
  • After the Rain, 1976
  • Waves (ECM 1110) 1978
  • Rypdal/Vitous/DeJohnette (és Miroslav Vitouš, Jack DeJohnette, 1979
  • Descendre , 1980
  • To Be Continued (és Miroslav Vitouš és Jack DeJohnette, 1981
  • Eos, 1984
  • Chaser, 1985
  • Blue , 1987
  • The Singles Collection, 1989
  • Undisonus, 1990
  • Q.E.D., 1991
  • Unplugged: Mozart and Rypdal, 1993
  • The Sea (Bjørnstad/Darling/Rypdal/Christensen), 1995
  • Nordic Quartet (Surman/Karin Krog/Rypdal/Storaas, 1995
  • If Mountains Could Sing, 1995
  • Skywards, 1997
  • The Sea II (Bjørnstad/Darling/Christensen/Rypdal), 1998
  • Rypdal & Tekrø, 1997
  • Rypdal/Tekrø II, 1998
  • Kartā (Markus Stockhausen, Andersen/Héral/Rypdal), 2000
  • Double Concerto / 5th Symphony, 2000
  • Selected Recordings (Volume VII of ECM's :rarum series), 2002
  • Lux Aeterna, 2002
  • Vossabrygg, 2006
  • Life in Leipzig (és Ketil Bjørnstad, (2008, rec.: 2005)
  • Crime Scene (és a Bergen Big Band, 2010
  • Odyssey: In Studio & In Concert 1975-76/2012
  • Melodic Warrior (és a The Hilliard Ensemble, (rec.: 2003, 2009)
  • Conspiracy, 2020

Díjak

  • 1995: Spellemann Award open category: „If Mountains Could Sing”
  • 1995: Buddyprisen
  • 2005: Jury Honorary Award in Spellemannprisen

Jegyzetek

  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  2. ↑ Discogs (angol nyelven). Discogs . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Store norske leksikon (norvég (bokmål) nyelven). Great Norwegian Encyclopedia
  4. ↑ Musicalics (francia nyelven)
  5. ↑ Norvég Zeneszerzők Társasága

Források