Tankó Béla (filozófus)

A mai világban a Tankó Béla (filozófus) egyre nagyobb érdeklődés és relevanciájú témává vált. Akár a társadalomra, a gazdaságra, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatása miatt, a Tankó Béla (filozófus) olyan probléma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tankó Béla (filozófus)-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől és fejlődésétől a különböző területekre gyakorolt ​​hatásáig. Megvizsgáljuk, hogy a Tankó Béla (filozófus) hogyan változtatta meg életvitelünket, és hogyan alakítja tovább a jövőnket. Ezenkívül megvizsgáljuk a Tankó Béla (filozófus) lehetséges következményeit és kihívásait, valamint az általa hozható lehetőségeket és előnyöket. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön a Tankó Béla (filozófus)-ről szóló felfedező és elmélkedő utazásban, amely téma kétségtelenül meghatározza jelenünket és jövőnket.

Ez a szócikk a filozófusról szól. Hasonló címmel lásd még: Tankó Béla (egyértelműsítő lap).

Tankó Béla (Borberek, 1876. október 1. – Debrecen, 1946. január 26.) filozófiai író, egyetemi tanár.

Élete

Teológiái tanulmányait Kolozsvárott végezte 1899-ben, azonban diplomája megszerzése előtt egy évet az edinburghi egyetemen töltött. 1900-tól a szászvárosi gimnáziumban tanított. 1914-ben magántanárrá képesítést szerzett a kolozsvári egyetemen, majd még ugyanebben az évben a debreceni egyetemen nyilvános rendkívüli tanár lett, 1916-tól pedig nyilvános rendes tanárként dolgozott. 1936–37-ben az egyetem rektora volt. A filozófia területén Böhm Károly tanította, vele számos tanulmányában is foglalkozott (Böhm és Kant; Besztercebánya, 1913; Böhm filozófiájának pedagógiai jelentősége, Besztercebánya, 1913 stb.). 1912-ben megkapta az MTA Gorove-díját.

Fontosabb művei

  • Egyháztörténeti olvasmányok a középiskolák felső osztályai számára (Debreczen, 1907. Három rész.);
  • A főbb vallások története és a keresztyén egyház története a reformáczióig. (A középiskolák V. oszt. számára. Debreczen, 1907);
  • A XIX. század ethikai válsága (Kolozsvár, 1912);
  • A filozófia problémája és problémái (Debrecen, 1917);
  • A világnézet kérdése (Debrecen, 1932);
  • A szabadság problematikája (Szeged, 1936);
  • Kant metafizikai reformja (Kolozsvár, 1943).

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Magyar életrajzi lexikon