Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A társasági adó (röviden: tao) a jövedelem- és nyereségadók egy fajtája. Magyarországon az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) szabályozza a társasági adó hatályos szabályait.
Bár Magyarországon a társasági adó 9%-os mértéke a legalacsonyabb az Európai Unió tagállamai közül, azonban az EU-ban csak Magyarországon létező iparűzési adó és innovációs járulék együttesen dupla akkora terhelést jelent a cégeknek, mint a társasági adó; 2020-ban 407 milliárd folyt be a társasági adóból, viszont 729 milliárd forint bevétel keletkezett az iparűzési adóból, és 89 milliárd forint folyt be az innovációs járulékból. Ugyanakkor míg a társasági adó a profitra helyezi az adózást, addig az iparűzési adó és az innovációs járulék a bevételen alapszik, így az iparűzési adó és az innovációs járulék azokat jutalmazza, akik a lehető legkevesebbet állítják elő, és azokat bünteti, akik magas hozzáadott értéket állítanak elő, illetve innovatív technológiába fektetnek be.
A társasági adónak a kb. 25%-osra emelésével kiváltható és megszüntethető lenne az iparűzési adó és az innovációs járulék. A három adónem összevonása élénkítené gazdaságot, javítaná a versenyképességet, egyszerűsítené az adózást, csökkentené az adminisztrációs terheket, csökkentené az adónemek számát és igazságosabbá tenné a közteherviselést, emellett megfelelne a társasági adó magyarországi rendszere a globális minimumadóról szóló nemzetközi megállapodásnak.
A társasági adó alanyai két csoportba sorolhatók:
Belföldi illetőségű adóalanyok a törvény által meghatározott belföldi személyekből, illetve azon külföldi személyekből állnak, amelyek esetében az ügyvezetés helye Magyarországon van. A belföldi személyek közül belföldi illetőségű adóalanyok:
Azonban kivételeket is meghatároz a törvény, ilyenek például
Külföldi illetőségű adóalanyok a külföldi vállalkozók, és az ingatlannal rendelkező társaság tagja, ahol ingatlannal rendelkező társaság alatt olyan társaságot értünk, amelynek mérlegében az eszközök értékének több mint 75%-át magyarországi ingatlanok adják, illetve ahol a külföldi illetőségű személy.
Az adótárgy a társasági adó esetében a vállalkozási tevékenység, ami alatt ebben az esetben jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet értünk.
Az adó alapja a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény, módosítva a törvény által meghatározott korrekciós tételekkel. Amennyiben az adóalap nem éri az elvárt jövedelem szintjét, akkor törvényes vélelemként vélelmezett adóalap kerülhet megállapításra.
A vállalkozásokat terhelő társasági adó (vállalati nyereségadó) mértéke 1997-től a következőképpen változott (2022. júliusi állapot szerint), főszabály szerint:
Időszak | Az adóalaphoz viszonyítva |
---|---|
1997. január 1. – 2003. december 31. | 18% |
2004. január 1. – 2005. december 31. | 16% |
2006. január 1. – 2007. december 31. | 16%, de 5 millió Ft adóalap alatt 10% (bizonyos feltételek teljesítése esetén) |
2008. január 1. – 2009. december 31. | 16%, de 50 millió Ft adóalap alatt 10% (bizonyos feltételek teljesítése esetén) |
2010. január 1. – 2016. december 31. | 19%, de 500 millió Ft adóalap alatt 10% |
2017. január 1-jétől | 9% |
Vállalkozás Magyarországon | ||
---|---|---|
Vállalkozási formák |
| |
Megszűnt vállalkozási formák | korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég (kfc.) | |
Adónemek | ||
Megszűnt adónemek | ||
Általános forgalmi adó |
|
Nemzetközi katalógusok |
---|