Szojuz TMA–18M

A mai világban a Szojuz TMA–18M olyan téma, amely különböző területeken vált ki érdeklődést és vitát. A politikától a technológiáig a Szojuz TMA–18M emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte, szenvedélyes vitákat és ellentmondásos véleményeket generálva. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatása miatt, a Szojuz TMA–18M a jelenlegi beszélgetések központi témájává vált. Ebben a cikkben a Szojuz TMA–18M-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, annak eredetétől a lehetséges következményeiig, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a jelenségről, amely annyira érdekel.

Szojuz TMA–18M
Nemzetközi Űrállomást kiszolgáló program
A Szojuz TMA–18M személyzete: (b-j) Mogensen, Volkov és Aimbetov
A Szojuz TMA–18M személyzete:
(b-j) Mogensen, Volkov és Aimbetov
Repülésadatok
Ország Oroszország
ŰrügynökségRoszkoszmosz
HívójelЭридан („Eridanus“)[1]
Személyzetfelszállásnál:
Volkov
Mogensen
Aimbetov

visszatérésnél:
Volkov
Kornyijenko
Kelly
Tartalék személyzetSzkripocska
Pesquet
Prokopjev
HordozórakétaSzojuz–FG
NSSDC ID2015-043A
A repülés paraméterei
Start2015. 09. 02. 04.37 (UTC)
StarthelyBajkonur 1/5  Kazahsztán
Űrhajó tömege7,15 tonna
Működési idő51 óra 4 perc
Dokkolás
Dokkolási portPoiszk (ISS)
Dokkolás dátuma2015. 09. 04. 07.42 (UTC)
Pálya
Pályahajlás
Föld körül51,65°
Előző repülés
Következő repülés
TMA–17M
TMA–19M
A Wikimédia Commons tartalmaz Szojuz TMA–18M témájú médiaállományokat.

A Szojuz TMA–18M a Szojuz TMA–M orosz háromszemélyes szállító/mentőűrhajó űrrepülése volt 2015-ben a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ez a Szojuz típus 127. repülése 1967-es első startja óta. Az orosz űrhajó a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) szállít három űrhajóst, az orosz parancsnok mellett egy dán és egy kazah fedélzeti mérnököt.

Eredetileg a harmadik űrhajós Sarah Brightman angol énekesnő lett volna mint űrturista, azonban 2015. május 3-án, űrhajós kiképzésének megkezdése után nem sokkal lemondta az utazást.

Küldetés

Kilövés

A küldetés startja 2015. szeptember 2-án, magyar idő szerint 6 óra 37 perckor a kazahsztáni Bajkonuri űrrepülőtér 1-es indítóállásáról sikeresen megtörtént. Az indítás zökkenőmentesen zajlott, és az űrhajó gyorsan Föld körüli pályára állt a legendás Gagarin-indítóállásról, amely évtizedek óta szolgálja az űrkutatást. Az utóbbi időben már rendszeresen alkalmazott „gyorsmegoldással” ellentétben – amikor az űrhajó hat óra alatt, mindössze négy keringéssel eléri a Nemzetközi Űrállomást – ezúttal a hagyományos, két napos megközelítési módot választották. Ez 51 órás repülési időt és 34 Föld körüli keringést jelentett, amit az űrállomás akkori, viszonylag magasabb pályája indokolt. A hosszabb utazás során a legénységnek lehetősége nyílt alaposabban felkészülni a feladatokra, miközben a földi irányítóközpont precízen hangolta az űrhajó pályáját a sikeres dokkoláshoz.[2]

Dokkolás

A dokkolás a Nemzetközi Űrállomás (ISS) Poiszk moduljához 34 Föld körüli keringés és 51 óra 4 perc repülési idő után, magyar idő szerint 2015. szeptember 4-én 9 óra 42 perckor rendben megtörtént. A manőver pontos kivitelezése az orosz űrtechnológia kiforrottságát tükrözte, és az űrhajó stabilan kapcsolódott az ISS-hez. A zsilipkamrát a dokkolást követően két és fél órával, magyar idő szerint 12 óra 15 perckor nyitották ki, lehetővé téve, hogy a Szojuz TMA–18M legénysége találkozzon az űrállomáson már szolgálatot teljesítő hat űrhajóssal. Ezáltal rövid időre kilenc főre bővült az ISS legénysége, ami különleges pillanatot jelentett az űrállomás életében, hiszen ritkán fordul elő ilyen népes személyzet egyidejű jelenléte.[3]

Visszatérés

Az űrhajó végül 2016. március 2-án tért vissza a Földre, pontosan egy nappal a korábban várható időpont előtt. A leszállás a kazahsztáni sztyeppén, Dzsezkazgan várostól nem messze történt, és a visszatérő egység sikeresen földet ért, ezzel lezárva a küldetést.[4]

Érdekességek

  • Szergej Volkov számára a mostani a harmadik űrrepülés. Mind dán, mind kazah társa újonc.
  • A Szojuz TMA–18M fedélzetén az egyik hely hosszú idő elteltével ismét egy űrturistáé, Sarah Brightman angol énekesnőé lett volna, azonban kiképzése elkezdése után nem sokkal visszalépett. Így lett a személyzet harmadik tagja Ajdin Aimbetov kazah űrhajós.
  • Mogensen Dánia első űrhajósa és küldetése alatt az IrISS (iriss) kutatási programot fogja végrehajtani.
  • A dán űrhajós űrrepüléséhez időzítve szándékoznak pályára állítani Dánia első műholdját, egy 1 egységes CubeSatot.[5]

Személyzet

pozíció űrhajós a felszállásnál űrhajós a visszatérésnél
parancsnok RUS Szergej Volkov, RKA
45. alaplegénység
harmadik űrrepülése
fedélzeti mérnök 1 DEN Andreas Mogensen, ESA
első űrrepülése 		RUS Mihail Kornyijenko, RKA
46. alaplegénység
második űrrepülése
fedélzeti mérnök 2 KAZ Ajdin Aimbetov, KazCosmos
első űrrepülése 		USA Scott Kelly, NASA
46. alaplegénység
negyedik és utolsó űrrepülése

Tartalék személyzet

pozíció űrhajós
parancsnok RUS Oleg Szkripocska, RKA
fedélzeti mérnök 1 FRA Thomas Pesquet, ESA
fedélzeti mérnök 2 RUS Szergej Prokopjev, RKA

Források

  1. ↑ http://www.astronaut.ru/register/nicknames.htm
  2. ↑ Úton a Szojuz TMA-18M. www.urvilag.hu (2015. szeptember 2.)
  3. ↑ Szojuz TMA-18M. www.spaceflight101.com (2015. szeptember 4.) (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.) arch
  4. ↑ Szojuz TMA-18M. www.spaceflight101.com (2015. szeptember 4.) (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.) arch
  5. ↑ Az űrbe készül az első dán. www.urvilag.hu (2015. augusztus 20.)

Elődje:
Szojuz TMA–17M

Szojuz-program
2010–napjainkig

Utódja:
Szojuz TMA–19M