A mai világban a Szojuz TMA–18M olyan téma, amely különböző területeken vált ki érdeklődést és vitát. A politikától a technológiáig a Szojuz TMA–18M emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte, szenvedélyes vitákat és ellentmondásos véleményeket generálva. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Szojuz TMA–18M a jelenlegi beszélgetések központi témájává vált. Ebben a cikkben a Szojuz TMA–18M-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, annak eredetétől a lehetséges következményeiig, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a jelenségről, amely annyira érdekel.
Szojuz TMA–18M | |||||
Nemzetközi Űrállomást kiszolgáló program | |||||
![]() | |||||
A Szojuz TMA–18M személyzete: (b-j) Mogensen, Volkov és Aimbetov | |||||
Repülésadatok | |||||
Ország | ![]() | ||||
Űrügynökség | Roszkoszmosz | ||||
Hívójel | Эридан („Eridanus“)[1] | ||||
Személyzet | felszállásnál: Volkov Mogensen Aimbetov visszatérésnél: Volkov Kornyijenko Kelly | ||||
Tartalék személyzet | Szkripocska Pesquet Prokopjev | ||||
Hordozórakéta | Szojuz–FG | ||||
NSSDC ID | 2015-043A | ||||
A repülés paraméterei | |||||
Start | 2015. 09. 02. 04.37 (UTC) | ||||
Starthely | Bajkonur 1/5 ![]() | ||||
Űrhajó tömege | 7,15 tonna | ||||
Működési idő | 51 óra 4 perc | ||||
Dokkolás | |||||
Dokkolási port | Poiszk (ISS) | ||||
Dokkolás dátuma | 2015. 09. 04. 07.42 (UTC) | ||||
Pálya | |||||
Pályahajlás | |||||
Föld körül | 51,65° | ||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szojuz TMA–18M témájú médiaállományokat. |
A Szojuz TMA–18M a Szojuz TMA–M orosz háromszemélyes szállító/mentőűrhajó űrrepülése volt 2015-ben a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ez a Szojuz típus 127. repülése 1967-es első startja óta. Az orosz űrhajó a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) szállít három űrhajóst, az orosz parancsnok mellett egy dán és egy kazah fedélzeti mérnököt.
Eredetileg a harmadik űrhajós Sarah Brightman angol énekesnő lett volna mint űrturista, azonban 2015. május 3-án, űrhajós kiképzésének megkezdése után nem sokkal lemondta az utazást.
A küldetés startja 2015. szeptember 2-án, magyar idő szerint 6 óra 37 perckor a kazahsztáni Bajkonuri űrrepülőtér 1-es indítóállásáról sikeresen megtörtént. Az indítás zökkenőmentesen zajlott, és az űrhajó gyorsan Föld körüli pályára állt a legendás Gagarin-indítóállásról, amely évtizedek óta szolgálja az űrkutatást. Az utóbbi időben már rendszeresen alkalmazott „gyorsmegoldással” ellentétben – amikor az űrhajó hat óra alatt, mindössze négy keringéssel eléri a Nemzetközi Űrállomást – ezúttal a hagyományos, két napos megközelítési módot választották. Ez 51 órás repülési időt és 34 Föld körüli keringést jelentett, amit az űrállomás akkori, viszonylag magasabb pályája indokolt. A hosszabb utazás során a legénységnek lehetősége nyílt alaposabban felkészülni a feladatokra, miközben a földi irányítóközpont precízen hangolta az űrhajó pályáját a sikeres dokkoláshoz.[2]
A dokkolás a Nemzetközi Űrállomás (ISS) Poiszk moduljához 34 Föld körüli keringés és 51 óra 4 perc repülési idő után, magyar idő szerint 2015. szeptember 4-én 9 óra 42 perckor rendben megtörtént. A manőver pontos kivitelezése az orosz űrtechnológia kiforrottságát tükrözte, és az űrhajó stabilan kapcsolódott az ISS-hez. A zsilipkamrát a dokkolást követően két és fél órával, magyar idő szerint 12 óra 15 perckor nyitották ki, lehetővé téve, hogy a Szojuz TMA–18M legénysége találkozzon az űrállomáson már szolgálatot teljesítő hat űrhajóssal. Ezáltal rövid időre kilenc főre bővült az ISS legénysége, ami különleges pillanatot jelentett az űrállomás életében, hiszen ritkán fordul elő ilyen népes személyzet egyidejű jelenléte.[3]
Az űrhajó végül 2016. március 2-án tért vissza a Földre, pontosan egy nappal a korábban várható időpont előtt. A leszállás a kazahsztáni sztyeppén, Dzsezkazgan várostól nem messze történt, és a visszatérő egység sikeresen földet ért, ezzel lezárva a küldetést.[4]
pozíció | űrhajós a felszállásnál | űrhajós a visszatérésnél |
---|---|---|
parancsnok | ![]() 45. alaplegénység harmadik űrrepülése | |
fedélzeti mérnök 1 | ![]() első űrrepülése |
![]() 46. alaplegénység második űrrepülése |
fedélzeti mérnök 2 | ![]() első űrrepülése |
![]() 46. alaplegénység negyedik és utolsó űrrepülése |
pozíció | űrhajós |
---|---|
parancsnok | ![]() |
fedélzeti mérnök 1 | ![]() |
fedélzeti mérnök 2 | ![]() |
Elődje: |
Szojuz-program |
Utódja: |