Koszmosz–869
A Koszmosz–869 című cikkben egy nagyon fontos és széles közönséget érdeklő témával foglalkozunk. A következő néhány sorban a Koszmosz–869 jelentőségét és hatását a mai társadalomban részletesen elemzik, valamint történelmi jelentőségét és jövőbeli előrejelzését. A Koszmosz–869 különböző perspektíváit és nézőpontjait vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy az olvasók teljes és kiegyensúlyozott képet kapjanak erről a témáról. Ezenkívül megvizsgálják a Koszmosz–869 lehetséges következményeit és következményeit, valamint a lehetséges megoldásokat vagy megközelítéseket az általa jelentett kihívások kezelésére. Összefoglalva, ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és mélyreható áttekintést nyújtson a Koszmosz–869-ről, hogy gazdagítsa ismereteit és megértését egy ma nagyon fontos témában.
| Koszmosz–869 | |
| Űrügynökség | Szovjet űrprogram |
| Típus | military satellite |
| Indítás dátuma | 1976. november 29. |
| Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér |
| Hordozórakéta | Szojuz–U |
| Tömeg | 6800 |
| Pálya | alacsony Föld körüli pálya |
| COSPAR azonosító | 1976-114A |
| SCN | 09564 |
A Koszmosz–869 (oroszul: Космос 869) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja, technikai műhold. A szabványos rendszerben épített, háromszemélyes, szkafanderes-kétszemélyes űrhajóvá átalakított Szojuz űrhajó (7K-SZ) tesztrepülése.
Küldetés
Hiradástechnikai fejlődésen átesett űrjármű. A földi vevő/követő állomások összehangolt hiradástechnikai gyakorlatát hajtották végre. Nagymértékben javították manőverező képességét.
Jellemzői
Tervezte a Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> – Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.
1976. november 29-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11А511U) juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89.36 perces, 51.7 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 209 kilométer, apogeuma 289 kilométer, hasznos tömege 6800 kilogramm. Több alkalommal végzett kísérleti pályakorrekciót.
December 17-én belépett a légkörbe, a leszállás hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, a kijelölt körzetben ért Földet.
Források
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk
- Koszmosz–869. cosmoworld.ru. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
- Koszmosz–869. lib.cas.cz. . (Hozzáférés: 2013. március 14.)
- Koszmosz–869. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
- Koszmosz–869. nasa.gov. . (Hozzáférés: 2013. március 14.)
- Koszmosz–869. friends-partners.org. . (Hozzáférés: 2013. március 14.)
|
Elődje: |
Szojuz-program |
Utódja: |
