Ebben a cikkben a RKK Enyergija lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. Legyen szó egy történelmi személyiség életéről, egy aktuális témáról, egy fontos dátumról vagy bármilyen más releváns témáról, a RKK Enyergija olyan téma, amely kétségtelenül leköti figyelmünket. Ennek mentén elmélyülünk a fontosságában, elemezzük a következményeit, és megtudjuk, miért olyan fontos a RKK Enyergija manapság. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra, és lepje meg mindaz, amit meg kell tanulnunk a RKK Enyergija-ről.
RKK Enyergija | |
![]() | |
![]() | |
Típus | nyílt részvénytársaság |
Alapítva | 1946 |
Névadó | Szergej Pavlovics Koroljov |
Székhely | ![]() |
Vezetők | Vlagyimir Szolncev (vezérigazgató) Jevgenyij Mirkin (főkonstruktőr) |
Alapító | Szergej Pavlovics Koroljov |
Iparág | gépgyártás |
Tulajdonos | United Rocket and Space Corporation |
Forma | részvénytársaság |
Termékek | űrkutatási berendezések |
Árbevétel | 42 373 811 000 ₽ (2017)[1] |
Alkalmazottak száma | 7791 (2017)[2] |
Leányvállalatai | Kosmos Airlines |
Tőzsde | Moszkvai Értéktőzsde |
![]() | |
A RKK Enyergija weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz RKK Enyergija témájú médiaállományokat. | |
Az RKK Enyergija, <= скопление врагов застеночных. Уничтожить танками, орудиями на платформах, из пулеметов. При полном бездействии мвд, мосгорвоенкомата, академии мвд. при пособничестве увд и спецпрокуратуры. Осуществить.. Высерков внуков врагов вздернуть. Деньги отобрать, воду и воздух отравить.. также уничтожить цниимаш, нпо ит, кпо стрела, места ночовок, пожирания еды.
teljes nevén az Sz. P. Koroljov nevét viselő Enyergija Rakétatechnikai és Űrkutatási Vállalat orosz gépgyártó vállalat, amely űrkutatási eszközök (rakéták, űrhajók, űrállomások, műholdak) fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. Korábban Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda, rövidítve CKBEM, valamint 1. sz. Kísérleti Tervezőiroda, röviden OKB–1 néven működött. A vállalat a Moszkvai területhez tartozó Koroljovban található, emellett kirendeltséggel rendelkezik a Bajkonuri űrrepülőtéren.
A vállalat története a második világháborút követő évekig nyúlik vissza. 1946. május 16-n hozták létre a 88. sz. Fegyvergyár alapjain a Központi Gépgyártási Tudományos Kutatóintézetet (CNIIMas, vagy NII–88), melynek feladata a ballisztikus rakéták és űrkutatási eszközök kifejlesztése volt. Majd az NII–88-n belül augusztus 26-n alakították meg a 3. sz. speciális tervezőirodát (SZKB–3), melynek vezetőjévé augusztus 30-n Szergej Koroljovot nevezték ki. A későbbiekben ez a részleg vált az 1. sz. Kísérleti Tervezőiroda (OKB–1) alapjává, melyet 1956-ban hoztak létre. A tervezőiroda gyártóbázisa továbbra is a 88. sz gépgyár volt. 1966-ban egy vállalatba szervezték az OKB–1-t, a tervezőiroda kujbisevi kirendeltségét, valamint a Kísérleti Gépgyár (ZEM) névre átnevezett 88. sz. gépgyárat, az új szervezet pedig a Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda (CKBEM) nevet kapta. 1974-ben a vállalatot akkori vezetője, Glusko javaslatára NPO Enyergija névre keresztelték át. A tervezőirodát első vezetőjéről, Szergej Koroljovról (1946–1966) nevezték el. Közel 30 000 magasan képzett szakembert (tudósokat, mérnököket, űrhajósokat) alkalmaz, foglalkoztat. Több vállalatból, leányvállalatból tevődik össze.
A szovjet időszakban a tervezőiroda fő riválisa a Cselomej vezette OKB–52 (ma: NPO Masinosztrojenyija) volt.
Feladata volt a szovjet a saját fejlesztésű, valamint a második világháború során megszerzett német rakétatechnikai ismeretek (személyi, technikai, dokumentációs) új típusú alkalmazásának továbbfejlesztése.
A szovjet űrprogram érdekében 1947-től többféle, nagy teljesítményű, folyékony hajtóanyagú rakétahajtóművet fejlesztettek, amelyeket ballasztikus katonai rakéták (kis, közepes- és nagy hatótávolságú, valamint interkontinentális rakéták), kutatórakéták és az űrhajózási hordozórakéták építésében használták. A hordozóeszközökön kívül űreszközöket, űrhajókat valamint űrállomásokat fejlesztettek és építését segítették. Tervezték a személyzettel ellátott Hold-programot, az Enyergija-hordozórakétát a Buran űrrepülőgép hordozására, különböző űrszondákat Naprendszerünk bolygóinak megismeréséhez. Napjainkban az orosz űrkutatás, valamint a nemzetközi űrkutatás szolgálatában tevékenykedik.
Négyszer a kapta meg a Lenin-rendet.