Ebben a cikkben a Szily Pál témában fogunk elmélyülni, amely olyan nagy érdeklődésre számot tartó téma, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A Szily Pál egy olyan téma, amely a társadalomra gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásig sokféle szempontot felölel. Ebben a cikkben a Szily Pál-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a ma oly fontos témáról. Fontos megérteni a Szily Pál jelentőségét és életünk különböző területeire gyakorolt hatását, ezért ez a cikk átfogó és gazdagító képet kíván adni róla.
Szily Pál | |
Született | Schlesinger Pál Jakab 1878. május 16.[1][2] Budapest[2] |
Elhunyt | 1945. augusztus 18. (67 évesen)[1][2] Mosonmagyaróvár[2] |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Szily Adolf |
Foglalkozása | orvos |
Szily Pál, született Schlesinger Pál Jakab[3] (Budapest, 1878. május 16.[4] – 1945. augusztus 18.) orvos, biokémiai kutató, Szily Aurél szemészorvos, egyetemi tanár bátyja.
Szily Adolf (1848–1920) szemészorvos, egyetemi tanár és Jónás Regina (1847–1927) gyermekeként született, izraelita vallású. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, s 1901-től itt lett az élettani tanszéken tanársegéd. 1902-ben doktorált, majd Berlinbe ment gyakornoknak. Magánpraxis után 1928-tól az Országos Társadalombiztosító Intézet urológus szakorvosa lett Magyaróváron. 1944-ben elvesztette állását, 1945 elején a nyilasok letartóztatták és a győri gyűjtőtáborba szállították. Innen szabadult, de a táborban szerzett betegségében 1945. augusztus 18-án meghalt.
Sírja a Mosonmagyaróvári temetőben található.
Szily Pál úttörő kutató és kísérletező munkát végzett a fiziokémia, szerológia és kemoterápia területén. Szakirodalmi munkái hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Mosonmagyaróváron utcát neveztek el róla.