Napjainkban a Szilícium-tetrafluorid számos területen nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A politikától a tudományig, kultúráig és technológiáig a Szilícium-tetrafluorid előkelő helyet foglal el az aktuális vitákban és vitákban. Idővel szemtanúi voltunk, hogy a Szilícium-tetrafluorid hogyan fejlődött, és hogyan alkalmazkodott a társadalmi, gazdasági és technológiai változásokhoz. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szilícium-tetrafluorid hatását a modern társadalomra, elemezve mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt hatásait és következményeit.
szilícium-tetrafluorid | |||
![]() szilícium-tetrafluorid | |||
![]() szilícium-tetrafluorid | |||
| |||
IUPAC-név | tetrafluorszilán szilícium-tetrafluorid | ||
Más nevek | szilícium-fluorid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7783-61-1 | ||
PubChem | 24556 | ||
ChemSpider | 22962 | ||
EINECS-szám | 232-015-5 | ||
RTECS szám | VW2327000 | ||
SMILES | F(F)(F)F | ||
InChIKey | ABTOQLMXBSRXSM-UHFFFAOYSA-N | ||
UNII | K60VCI56YO | ||
UN-szám | 1859 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | SiF4 | ||
Moláris tömeg | 104,0791 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen gáz, nedves levegőn füstölög | ||
Sűrűség | 1,66 g/cm³, szilárd (−95 °C) 4,69 g/L (gáz) | ||
Olvadáspont | −90 °C | ||
Forráspont | −86 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | bomlik | ||
Kristályszerkezet | |||
Molekulaforma | tetraéderes | ||
Dipólusmomentum | 0 D | ||
Veszélyek | |||
Főbb veszélyek | mérgező, korrozív | ||
NFPA 704 | |||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | szilícium-tetraklorid szilícium-tetrabromid szilícium-tetrajodid | ||
Azonos anion | szén-tetrafluorid germánium-tetrafluorid ón-tetrafluorid ólom-tetrafluorid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A szilícium-tetrafluorid vagy tetrafluorszilán színtelen vegyület, képlete SiF4. Folyadéktartománya szűk, olvadás- és forráspontja között mindössze 4 °C a különbség. Elsőként John Davy szintetizálta 1812-ben.[2] Molekulája tetraéderes.
A foszfát műtrágyák gyártásának mellékterméke, a foszfát ásványokban szennyezésként jelen lévő szilikátok és a (fluorapatit protonálódásával keletkező) HF reakciójában keletkezik. Laboratóriumban BaSiF6 300 °C feletti hevítésével állítják elő, melynek során az illékony SiF4 távozásával BaF2 marad vissza. A BaSiF6 vizes hexafluorokovasav és bárium-klorid reakciójával nyerhető.[3] Az analóg GeF4 hasonló módon állítható elő, azzal az eltéréssel, hogy a „hőbontás” 700 °C hőmérsékletet igényel.[4] A SiF4 elméletileg szilícium-dioxid és folysav reakciójával is előállítható, de ezzel a módszerrel jellemzően inkább hexafluorokovasav keletkezik:
Korlátozott mértékben, a mikroelektronikában és szerves kémiai szintézisekben használják.[5]
A vulkáni gázokban jelentős mennyiségben fordul elő, kibocsátott napi mennyisége több tonna is lehet.[6] A szilícium-tetrafluorid részben hidrolizál, belőle hexafluorokovasav keletkezik.