A mai világban a Szenátus (Belgium) olyan téma, amely minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Megjelenése óta a Szenátus (Belgium) nagy érdeklődést és vitát váltott ki, visszatérő beszédtéma lett a társadalomban. Akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött relevanciája, akár a tudományos területen gyakorolt befolyása miatt, a Szenátus (Belgium)-nek sikerült átlépnie a korlátokat, és kiemelkedni a különböző ágazatok számára releváns témaként. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szenátus (Belgium) jelenségét, és elemezzük a jelentését és a mai következményeit.
Szenátus | |
![]() | |
![]() | |
Ország | Belgium |
Típusa | A Belga Parlament felsőháza |
Létrehozva | 1831 |
A Szenátus elnöke | Stephanie D'Hose (Open VLD) |
![]() | |
Politikai csoportok |
|
Szenátus weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szenátus témájú médiaállományokat. |
A belga Szenátus (hollandul: De Belgische Senaat, ; franciául: Le Sénat de Belgique, ; németül: Der belgische Senat) a belga kétkamarás szövetségi parlament közül a felsőház (az alsóház a Képviselőház). 1831-ben a Képviselőházzal gyakorlatilag teljesen egyenrangú intézményként jött létre, de azóta a közelmúltban számos reformon ment keresztül, legutóbb 1993-ban és 2014-ben. Napjainkban az intézmény igen kevés jogkörrel rendelkezik, tagjait indirekt módon választják. A 2014-es reform óta tízszer üléseznek évente.[1]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Senate (Belgium) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.