Szent Chrodegang
Mai cikkünkben a Szent Chrodegang-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely már régóta érdeklődés és vita tárgya. A Szent Chrodegang egy olyan téma, amely szakértők és nem szakértők figyelmét egyaránt felkeltette, jelenlegi társadalmunkban való relevanciája miatt. Akár egészségre, gazdaságra, politikára vagy bármely más területre gyakorolt hatása miatt, a Szent Chrodegang feltárásra és elemzésre érdemes témának bizonyult. Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Szent Chrodegang-et tanulmányozásra érdemes témává teszik, és megpróbálunk rávilágítani annak következményeire és jövőbeli kilátásaira. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet tudjon meg a Szent Chrodegang-ről és annak relevanciájáról a mai világban.
| Szent Chrodegang | |
 | |
| Születése | |
| 712 nem ismert | |
| Halála | |
| 766. március 6. (53-54 évesen) Metz | |
| Tisztelete | |
| Ünnepnapja | március 6. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Chrodegang témájú médiaállományokat. | |
Saint Chrodegang (latinul: Chrodegangus), (?, 715 körül – Metz, 766. március 6.) 742/748-tól haláláig a Metzi egyházmegye püspöke és a kanonoki életforma, illetve regula megalkotója volt.
Neve
Neve rendkívül sok változatban maradt fönn: Chrodegangus, Grodegandus, Grodegangus, Grodogangus, Chrodogandus, Krodegandus, Chrodegrangus, Chrotgangus, Ruotgangus, Droctegangus, Chrodegand, és Sirigangus.
Élete
Tongeren mellett, Hesbaye-ban született, a mai Belgium területén, frank nemesi családban. Anyja, Landrada révén rokonságban volt a Robertida előkelő frank nemzetséggel.
Martell Károly udvarában nevelkedett, Károly titkára lett, majd kancellári rangot kapott, végül 742. március 1-jén Metz püspöke lett, megtartva világi tisztségeit is.
748-ban Metz mellett megalapította Gorze kolostorát, majd Szent Péter tiszteletére alapított kolostort a kelet-galliai Moselle tartományban. Sokat tett Lorsch és Gengebach közösségeiért is. Gorze számára megszerezte a névadó Szent Gorgonius, míg Lorsch számára Szent Nazarius ereklyéit. 753-ban Kis Pipin II. István pápához küldte, hogy biztosítsa a Szentszéket a frank uralkodók támogatásáról Aistulf longobard király támadásával szemben. Ennek során ő kísérte a pápát Ponthieu-be, a frank királlyal való találkozóra.
Szent Bonifác halála után István pápa neki juttatta annak palliumát, azaz érseki rangra emelte őt magát, de nem a metzi püspökséget. 762-ben, betegsége alatt papjai között újfajta imádságot terjesztett el. Chrodegangus latin és germán nyelvű verseket is írt.
Tanítása
Egyházmegyéjében a római liturgiát vezette be, szemben a később főként Agobard által favorizált gall liturgiával szemben. Nevéhez fűződik az egyházi törvények (kánonok) szerint élők, azaz a kanonokok életközösségének megalapítása. Kanonokjai számára szabályzatot állított össze, a Regula Canonicorumot, ami később Chrodegangus Szabályzata néven vált ismertté. Ebben ima-, asztal- és házközösséget írt elő a kanonokoknak.
A 34 fejezetből álló, és 755 körül összeállított szabályzat a Nursiai Szent Benedek által összeállított bencés regulát, illetve a lateráni kánonokat követte. Nagy sikerre tett szert, és a világi klerikusok között is elterjedt. Később kiegészítették 86 fejezetre, ír szerzetesek pedig a saját maguk által alapított kolostorokba is elterjesztették. Jámbor Lajos a 816. évi aacheni zsinaton általánosan kötelezővé tette a Regula Canonicorumot a káptalanok számára.
Munkásságát Metzi Amalarius folytatta.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Chrodegang de Metz című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 360. o. ISBN 963-85773-0-4
- Puskely Mária: A keresztény szerzetesség történeti fogalomtára. Budapest: Kairosz. 2006. ISBN 963-9642-30-4
- Szántó Konrád: A katolikus egyház története. Budapest: Ecclesia. 1987. ISBN 9633634814
- Eugen Ewig: Beobachtungen zur Entwicklung der fränkischen Reichskirche unter Chrodegang von Metz. In: Frühmittelalterliche Studien. 2. kötet (1968), 67–77. oldal
- Jürgen Sydow: Chrodegang. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 3. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1957, ISBN 3-428-00184-2, 250. oldal (Digitalisat) (németül)
