A következő cikkben a Szenkár Nándor-et különböző nézőpontokból tárgyaljuk, hogy átfogó és részletes elemzést adjunk a témáról. Feltárják eredetét, fejlődését, a társadalomra gyakorolt hatását és a lehetséges jövőbeli következményeket. Ezeken az oldalakon igyekszünk teljes és naprakész látásmódot nyújtani az olvasónak a Szenkár Nándor-ről, megvilágítva annak legfontosabb szempontjait, és világos és objektív áttekintést nyújtva. Ez a cikk kétségtelenül tudás- és elmélkedési forrásként szolgál majd azoknak, akik érdeklődnek a Szenkár Nándor világába való belépés iránt.
Szenkár Nándor | |
Született | 1858. szeptember 20.[1][2] Kamjanec-Pogyilszkij[1][2] |
Elhunyt | 1927. augusztus 12. (68 évesen)[1][3] Budapest[4][1][3] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | öt gyermek:
|
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Halál oka | hirtelen szívmegállás[3] |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (15. parcella, 32. sor, 7. sírhely) |
Szenkár Nándor, névváltozata Singer Feibisch Nechemja (Sinkowitz (Kamjanec-Pogyilszkij mellett), 1857. – Budapest, 1927. augusztus 12.)[5][6] magyar zeneszerző, karmester.
Szenkár Mandel és Schendel Basche fia. Tanulmányait a Zeneakadémián végezte, ahol Koessler János tanítványa volt és mint növendék elnyerte a Liszt-alapítvány ösztöndíját.[7] 1887. október 1-től a Magyar Királyi Operaház karénekese lett, később helyettes karigazgatója. Harmincöt évig volt a Rumbach utcai zsinagóga karnagya. Ezt követően a Dohány utcai zsinagóga kórusát dirigálta, majd az egykor a Városligeti fasorban álló fiúárvaház zsinagógájának énekkarát vezette és oktatott is. Szerzeményeit többször előadták a filharmonikusok, s ünnepi indulóját az Operaház is bemutatta. Értékes hagyatékában két opera, egy balett, több kamara- kompozíció és nagyszámú egyházi szerzemény maradt. Halálát szívbénulás okozta.
Házastársa Rothenstreich Ráchel (1862–1935)[8] volt.
Gyermekei