Ez a cikk a Szendi Gábor témával foglalkozik, amely témával számos tudós és szakember érdeklődését felkeltette a különböző tudásterületek iránt. A Szendi Gábor jelentősége a társadalomra, a kultúrára, a történelemre és az emberi fejlődésre gyakorolt hatásán keresztül nyilvánul meg. Idővel a Szendi Gábor vitákat, kutatásokat és elmélkedéseket váltott ki, amelyek gazdagították e jelenség megértését. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből elemezték a Szendi Gábor több oldalát, feltárva összetettségét és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Ebben az értelemben ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és szigorú módon feltárja a Szendi Gábor jelenségét, átfogó és naprakész képet adva erről a témáról.
Szendi Gábor (Esztergom, 1954. október 29. –) programozó matematikus, forgatókönyvíró, dramaturg, író, publicista, pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének egykori tudományos munkatársa. Főként az egészséghez, egészségügyhöz és táplálkozáshoz, illetve pszichológiához kapcsolódó témákban jelentek meg könyvei, írásai. A paleolit étrend egyik legjelentősebb hazai népszerűsítője, ebben a témában is számos könyvet írt. Az orvostudomány és a "nyugati orvoslás" egyik legismertebb kritikusa, ezekkel kapcsolatban számos összeesküvés-elméletet terjeszt,[1] érveléseit, nézeteit azonban tudományos körökben többnyire áltudományosnak tekintik. [2][3]
Életpályája
Programozó matematikusi diplomáját 1976-ban szerezte az ELTE TTK-n. Pár év programozás után az Egyetemi Színpad reklámszakembere, majd a Mafilm Társulás Stúdiójánakdramaturgja lett. Saját írásaiból egy játékfilm és két tévéfilm készült. Filmjei: Higgyetek nekem! (nagyjátékfilm), Örökkön-örökké (tévéfilm), A mozgalom alapképlete (tévéfilm).
1985-ben, a Társulás Stúdió politikai indíttatású feloszlatása után állásából elbocsátották. Ettől kezdve könyvkötésből élt, majd 1988-ban felvételizett az ELTE BTK pszichológia szakára, ahol 1993-ban kiváló minősítéssel végzett. Klinikai szakpszichológuskéntszorongásos és depresszív zavarokban szenvedőket kezel, kutatóként elsősorban a test-lélek problematika területén írt összefoglaló tanulmányokat.
2007-ben a Magyar Pszichiátriai Társaság 30 milliós kárigénnyel személyiségjogi pert indított ellene a Mozgó Világban megjelent Buli, hanta, SSRI című cikkének stílusa miatt. A per azzal zárult, hogy Szendi nyilatkozatot tett: „Ha volna sértő olvasata a cikkemnek, úgy az nem szándékos volt, és ezért elnézést kérek. A cikkben leírt tudományos állításokat azonban továbbra is fenntartom.”
2007-ben a Magatartástudományi Intézetből váratlanul elbocsátották, azzal az indoklással, hogy nem PhD-zett le. Azóta szabadúszó.
2011-ben a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége az „egészségügy területén végzett tényfeltáró, oknyomozó és szemléletváltoztató munkásságáért” a Természetgyógyászatért díjjal tüntette ki.
2013 novembere óta társtulajdonosa és főszerkesztője a Paleolit Életmód Magazinnak[4] és a Paleo konyha negyedéves lapoknak.[5]
Főbb művei
Monográfiák
Antidepresszáns és placebo. Az antidepresszáns vitáról (Budapest, Országos Addiktológiai Intézet, 2004)
A Nő felemelkedése és tündöklése (Jaffa Kiadó, Budapest, 2008)
Isten az agyban (Jaffa, Budapest, Budapest, 2008)
Pánik: tények és tévhitek (Jaffa, Budapest, 2009)
Paleolit táplálkozás (Jaffa, Budapest, 2009)
Boldogtalanság és evolúció (Jaffa, Budapest, 2010)
Paleolit szakácskönyv I. (Jaffa, Budapest, 2010)
Paleolit táplálkozás és korunk betegségei (Jaffa, Budapest, 2011)
Paleolit táplálkozás kezdőknek. Minden, amit tudni akartál a paleóról, de nem volt időd megkérdezni (Jaffa, Budapest, 2011)
Paleolit szakácskönyv II. (Jaffa, Budapest, 2011)
Napfény vitamin. Hazugságok, tévhitek és a tények (Jaffa, Budapest, 2012)
A nő élete (Jaffa, Budapest, 2012)
Párbajok nélkül. Okok helyett megoldások (Jaffa, Budapest, 2013)
Új vitaminforradalom (Jaffa Budapest, 2013)
Értelmes szenvedés: a boldogság. A teljes és tartalmas élet művészete[7] (Jaffa, Budapest, 2014)
Az önértékelés csapdájában (Jaffa, Budapest, 2014)
Paleolit ismeretek haladóknak[8] (Jaffa, Budapest, 2015)
A nő felemelkedése és tündöklése; 3. átdolg. kiad.; Jaffa, Budapest, 2016
Párbajok nélkül. Hogyan változzunk, hogyan változtassunk?; 2. jav. kiad.; Jaffa, Budapest, 2017
A férfi hanyatlása és bukása (Jaffa, Budapest, 2016)
Szárnyakat adni. Kitartó és kiváló gyermekek nevelése (Jaffa, Budapest, 2017)
Új vitaminforradalom. Hatások és kölcsönhatások (Jaffa, Budapest, 2018. Bővített 2. kiadás)
Napfényvitamin. Tények és tévhitek a D-vitaminról (Jaffa, Budapest, 2018. Bővített 2. kiadás)
Tévutak az orvoslásban. Dogmák fogságában (Jaffa, Budapest, 2018)
Immunerősítés belülről. Hogyan készítsük fel szervezetünket a védekezésre? (Jaffa, Budapest, 2020)
Paleolit táplálkozás kezdőknek. Minden, amit tudni akartál a paleóról, de nem volt időd megkérdezni!; 2. jav., bőv. kiad.; Jaffa, Budapest, 2019
Szendi Gábor – Mezei Elmira: Paleolit szakácskönyv; fotó Korpádi Péter, Patyi Árpád; átdolg. kiad.; Jaffa, Budapest, 2020
Tanulmányok, esszék
A féltekei aszimmetriák jelentősége a migrén patomechanizmusában. In: Szendi G. (szerk): Migrén. Végeken kiadó, Budapest, 1997. 53–116. o.
A jobbféltekei dominancia patogén szerepe a bronchiális asztmában és egyéb atópiás betegségekben. Pszichoterápia 1997/4, 251–270. o.
Pszichoneurokardiológia: A féltekei specializáció kardiális vonatkozásai, különös tekintettel a hirtelen szívhalál, kardiofóbia és a kardiális pániktünetek kialakulásában. Pszichoterápia 1998, 7(2):85–113. o.
A magatartás pszichobiológiai alapjai. In: Buda Béla, Kopp Mária (szerk): Magatartástudományok. Budapest, Medicina 2001. 190–245. o.
Pszichofiziológiai betegségek. In: Buda Béla, Kopp Mária (szerk): Magatartástudományok. Budapest, Medicina 2001. 733–757. o.
A humán pszichopatológiák pszichobiológiája. In: Buda Béla, Kopp Mária (szerk): Magatartástudományok. Budapest, Medicina 2001. 844–938. o.
A női meddőség evolúciós megközelítése és terápiája. Pszichoterápia. 2002. 11(6):407–421.
A hipnózis és az agyműködés. Psychiatria Hungarica 2003/2 99–109 o.
A konverziós hisztéria fogalmának rövid története és neurobiológiai modellje. Psychiatria Hungarica. 2004 19(4):276–309.
Nőgyógyászati pszichoszomatika. Kopp M.; Berghammer R. (szerk): Orvosi pszichológia. Medicina, Budapest, 2005. 437–447. o.
Az ulcus (gyomorfekély) pszichoszomatikája. Kopp M.; Berghammer R. (szerk): Orvosi pszichológia. Medicina, Budapest, 2005. 422–427. o.
A hipnózis és az agyműködés. Kopp M.; Berghammer R. (szerk): Orvosi pszichológia. Medicina, Budapest, 2005. 62–67. o.
Neurolingvisztikus programozás. Kopp M.; Berghammer R. (szerk): Orvosi pszichológia. Medicina, Budapest, 2005. 531–533. o.
Depresszióipar. In: Molnár Krisztina (szerk.): Az év esszéi 2005. Magyar Napló, Budapest 2005. 13–44. o.
Pszichoneuro-endokrinológia-onkopszichológiai vonatkozások. In: Riskó Ágnes, Horti József: Onkopszichológia a gyakorlatban. Medicina, Budapest 2006. 54–67. o.