Napjainkban a Szegletes lednek olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. Az embereket egyre inkább érdekli a Szegletes lednek mindennapi életükre gyakorolt hatásának feltárása és megértése. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szempontból, a Szegletes lednek olyan alapvető elemmé vált, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Éppen ezért ebben a cikkben szeretnénk elmélyülni a Szegletes lednek témájában, feltárva annak különböző dimenzióit, és megpróbálunk rávilágítani annak fontosságára a modern világban. Megvizsgáljuk eredetét, időbeli alakulását és azt, hogy hogyan befolyásolta életünket és kapcsolatainkat. Kétségtelen, hogy a Szegletes lednek egy lenyűgöző téma, amely megérdemli a mélyreható elemzést.
Szegletes lednek | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
Lathyrus sativus L. | ||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Szegletes lednek témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szegletes lednek témájú médiaállományokat és Szegletes lednek témájú kategóriát. |
A szegletes lednek vagy szeges lednek, szegesborsó (Lathyrus sativus) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó lednek nemzetség egyik faja. Száraz vidékek értékes abraktakarmánya, de emberi fogyasztásra is alkalmas. Dísznövényként is vonzó lehet.
Eredete valószínűleg a Mediterráneum és Ázsia, de napjainkra már csak a termesztett változatok ismertek.[1] (egy 2013-as tanulmány szerint az iráni Zagrosz-hegység lábainál fekvő Csogha Golan területén egy újkőkori településcsoport már termesztett szegesborsót).[2] Dél-Európában ősidők óta termesztik, az Alpoktól északra csak a 16. századtól.[1] Belső-Ázsiában fogyasztották, de ismertek kárpát-medencei leletei is. Első ismert említései az 1200-as évekből származnak.[3] Magyarországon csupán szórványosan termesztik.
Hosszúnappalos, egyéves növény, erős gyökérrendszerrel. Igénytelen, bőtermő, szikes talajon is jól érzi magát. Szögletes, szürkészöld szára 15–60 cm-re, néha 100 cm-esre nő. Levelei párosan, szárnyaltan összetettek, a növény felső részén gyakran egyszerű, vagy szöges, kacsos módosulású levelekkel. A levélkék 2,5–15 cm hosszúak, 3–7 mm szélesek, de hosszuk legalább háromszorosan meghaladja szélességüket. Alakjuk lándzsás-elliptikus, rajtuk 5-7 feltűnő, és sok fakóbb, vékonyabb hosszirányú levélérrel. A pálhák 10–20 mm hosszúak, 2–5 mm szélesek, alakjuk lándzsás vagy nyílszerű. 12–24 mm-es, erősen aszimmetrikus pillangós virágai többnyire magánosan állók, színük általában fehér, kék erezettel, ritkábban rózsaszín vagy kékes. Hüvelye hasi varratos, benne 2-4 lapított, szögletes, sárgásfehér, csicseriborsóra emlékeztető mag van. Ezermagtömege 350-500 gramm.
Magjában a glutaminsavval analóg, ám toxikus aminosav található, túlzott bevitele súlyos mérgezéshez, latirizmushoz vezet. Homeopátiás szer alapanyaga.
Kromoszómaszáma 2n=14.