Szapolyai Borbála lengyel királyné
Jelenleg a Szapolyai Borbála lengyel királyné a társadalom általános érdeklődésére számot tartó témává vált. Felbukkanása vagy felfedezése óta a Szapolyai Borbála lengyel királyné felkeltette a kutatók, szakértők és a nagyközönség figyelmét, végtelen vitákat, véleményeket és tanulmányokat generálva jelentéséről, fontosságáról és következményeiről. A történelem során a Szapolyai Borbála lengyel királyné döntő szerepet játszott különböző kontextusokban, a tudományos és technológiai területtől a kulturális és társadalmi területig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szapolyai Borbála lengyel királyné különböző oldalait, elemezve annak hatását és relevanciáját a különböző területeken, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását.
| Szapolyai Borbála lengyel királyné | |
 | |
| Született | 1495[1][2][3][4][5] Trencsén |
| Elhunyt | 1515. október 2. (19-20 évesen) Krakkó[6][7] |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | I. Zsigmond lengyel király (1512–)[8] |
| Gyermekei | |
| Szülei | Hedvig tescheni hercegnő Szapolyai István |
| Tisztsége | királyné (1512–1515) |
| Halál oka | gyermekágyi láz |
| Sírhelye | Waweli székesegyház |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szapolyai Borbála lengyel királyné témájú médiaállományokat. | |
Szapolyai Borbála (lengyelül: Barbara Zapolya; Trencsén, 1495 – Krakkó, 1515. október 2.) I. Zsigmond lengyel király első felesége, lengyel királyné és litván nagyhercegné, Szapolyai János és Szapolyai György húga.
Élete
1495-ben született Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő leányaként. 1512. február 8-án Krakkóban férjhez ment I. Zsigmond lengyel királyhoz, II. Ulászló magyar király öccséhez, február 12-én koronázták meg. A házasság révén Lengyelország a magyar nemzeti párttal került összeköttetésbe, melynek vezére, Szapolyai János, Szapolyai Borbála fivére volt.
I. Zsigmond 1512-től az oroszokkal hadakozott, és férje távollétei idején Borbála ideje nagy részét Litvánia fővárosában, Vilniusban töltötte, 1515 februárjában költözött vissza Krakkóba.[9] Második gyermeke, Anna születése után néhány hónappal, 1515. október 2-án halt meg, állítólag epilepsziában. Halála után férjének megszakadt kapcsolata a magyar nemzeti párttal, I. Miksa német-római császár befolyása alá került, akinek ajánlására vette feleségül 1518-ban Bona Sforzát, a milánói herceg árváját.
Gyermekei
- Hedvig (*Poznań, 1513. március 15.; †Neuruppin, 1573. február 7.), 1535-től II. Joachim brandenburgi választófejedelem felesége
- Anna (* Krakkó, 1515. július 1.; †1520. május 8.)
Jegyzetek
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 14.)
- ↑ Leo van de Pas (2003). „Genealogics” (angol nyelven). (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
- ↑ Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Darryl Roger Lundy: The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ MAK (lengyel nyelven)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ dw.2801
- ↑ p11471.htm#i114704, 2020. augusztus 7.
- ↑ Lásd Rekettyés (2004).
Források
- Rekettyés, Mária. „Adalékok Szapolyai Borbála lengyel királyné trónrajutásának előzményeihez és uralkodásához” (magyar nyelven). Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophicatom 2004 (9.3), 119–135. o. (Hozzáférés: 2016. szeptember 9.)
További információk
| Előző Rurik Ilona |
Lengyelország királynéja  1512 – 1515 |
Következő Sforza Bona |
| Előző Rurik Ilona |
Litvánia nagyhercegnéje  1512 – 1515 |
Következő Sforza Bona |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||