Jelenleg a Szapolyai Borbála lengyel királyné a társadalom általános érdeklődésére számot tartó témává vált. Felbukkanása vagy felfedezése óta a Szapolyai Borbála lengyel királyné felkeltette a kutatók, szakértők és a nagyközönség figyelmét, végtelen vitákat, véleményeket és tanulmányokat generálva jelentéséről, fontosságáról és következményeiről. A történelem során a Szapolyai Borbála lengyel királyné döntő szerepet játszott különböző kontextusokban, a tudományos és technológiai területtől a kulturális és társadalmi területig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szapolyai Borbála lengyel királyné különböző oldalait, elemezve annak hatását és relevanciáját a különböző területeken, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Szapolyai Borbála lengyel királyné | |
![]() | |
Született | 1495[1][2][3][4][5] Trencsén |
Elhunyt | 1515. október 2. (19-20 évesen) Krakkó[6][7] |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | I. Zsigmond lengyel király (1512–)[8] |
Gyermekei | |
Szülei | Hedvig tescheni hercegnő Szapolyai István |
Tisztsége | királyné (1512–1515) |
Halál oka | gyermekágyi láz |
Sírhelye | Waweli székesegyház |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szapolyai Borbála lengyel királyné témájú médiaállományokat. | |
Szapolyai Borbála (lengyelül: Barbara Zapolya; Trencsén, 1495 – Krakkó, 1515. október 2.) I. Zsigmond lengyel király első felesége, lengyel királyné és litván nagyhercegné, Szapolyai János és Szapolyai György húga.
1495-ben született Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő leányaként. 1512. február 8-án Krakkóban férjhez ment I. Zsigmond lengyel királyhoz, II. Ulászló magyar király öccséhez, február 12-én koronázták meg. A házasság révén Lengyelország a magyar nemzeti párttal került összeköttetésbe, melynek vezére, Szapolyai János, Szapolyai Borbála fivére volt.
I. Zsigmond 1512-től az oroszokkal hadakozott, és férje távollétei idején Borbála ideje nagy részét Litvánia fővárosában, Vilniusban töltötte, 1515 februárjában költözött vissza Krakkóba.[9] Második gyermeke, Anna születése után néhány hónappal, 1515. október 2-án halt meg, állítólag epilepsziában. Halála után férjének megszakadt kapcsolata a magyar nemzeti párttal, I. Miksa német-római császár befolyása alá került, akinek ajánlására vette feleségül 1518-ban Bona Sforzát, a milánói herceg árváját.
Előző Rurik Ilona |
Lengyelország királynéja ![]() 1512 – 1515 |
Következő Sforza Bona |
Előző Rurik Ilona |
Litvánia nagyhercegnéje ![]() 1512 – 1515 |
Következő Sforza Bona |
|