Szabó László (filmrendező)

A mai világban a Szabó László (filmrendező) a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Mind személyes, mind szakmai szinten a Szabó László (filmrendező) hatása tagadhatatlan, és hatása mindennapi életünk több területén is érezhető. A Szabó László (filmrendező) eredetétől a jövőbeli következményekig felkeltette az akadémikusok, szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét. Ebben a cikkben elmélyülünk a Szabó László (filmrendező) lenyűgöző univerzumában, feltárva történetét, jelenlegi jelentőségét és lehetséges fejlesztéseit a közeljövőben.

Ez a szócikk a filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó László (egyértelműsítő lap).
Szabó László
SzületettSzabó László
1936. március 24. (89 éves)
Budapest, Magyarország
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszínész, filmrendező
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (1954–1956)

Szabó László (Budapest, 1936. március 24. –) magyar és francia színész, filmrendező.

Élete

Szabó Béla és Gulyás Margit gyermekeként született.

1954-1956 között a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója volt, közben fellépett egy amatőr színjátszó csoportban. Jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára színésznek, de nem vették fel. 1956 őszén elhagyta az országot, Párizsba ment.

A francia új hullámosokhoz hasonlóan ő is kijárta Henri Langlois "filmtörténeti szabadságegyetemét" a Cinématheque-ben, végignézte a filmsorozatokat, megismerkedett, beszélgetett a filmjeiket bemutató rendezőkkel, s közben írogatott a "cahiers"-ba, Jacques Rivette-el együtt interjút készített Buster Keatonnal. Egy barátjával elvetődött Chabrol forgatására (Unokafivérek), akitől rögvest kapott egy egymondatos szerepet. A Kulcsra zárva című következő filmjében pedig már egy hosszabbat. Azután Godard rá osztja A kis katona-ban a vallató szerepét, amit újabb szerepek követnek az újabb Godard-filmekben.

Az új hullám valamennyi rendezőjének kedvenc karakterszínésze, mindenkinek van számára szerepe, fura, bohó figurákat bíznak rá, akikben azért mindig van valami nyugtalanító, idegesítő hátsó szándék.

Ő is kedvet kapott a rendezésre, készített is két újhullámos francia filmet. Az ördög fehér kesztyűje című mulatságos film noirjáról Truffaut írt elismerő kritikát. A Zig-Zig-et az újhullámosok kedvenc antisztár színésznője, Bernadette Lafont és egy hűvös sztár, Catherine Deneuve játszotta el. Ezen is érződik az újhullámosok magabiztossága, gunyoros csípőssége. Mint minden színészrendező, ő is a legjobbat hozta ki a színésznőiből, ügyesen vegyítette a sötét humort és a gyöngédséget.

Közben az 1960-as évek végétől rendre feltűnt magyar filmekben, sok karakterszerep után Kézdi-Kovács Zsolttól főszerepet kap: Dibusz Miklóst, a nagy sunyit, sumák organizátort, A kedves szomszéd-ot.

Első és mindeddig egyetlen magyar-francia rendezése Gion Nándor regényéből készült: Sortűz egy fekete bivalyért, illetve első és mindeddig egyetlen magyar rendezése: Az ember, aki nappal aludt

Színházi szerepei

  • Pincér (Ladányi Mihály: Aki söntésben ácsorog)
  • Én (Ház a határon)
  • Infernó
  • Kabaréból-komédiába
  • Kézkivirágzások
  • Nosztal-fika kabaré
  • Márkus (Nyalizzunk inkognitóban)
  • PILVAX, avagy Petőfi legendás utóélete
  • Pucér ámor
  • Sulteisz (Tingli-tangli a bolondházban)
  • Tündérmesék az Ántivilágból, avagy szálljunk ki a kriptából!

Filmjei

Színészként

Rendezőként

Operatőrként

Díjai

  • A filmszemle díja (1985)
  • a taorminai fesztivál ezüst díja (1985)
  • a salernói fesztivál nagydíja (1986)

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)

Források

További információk