A Steiner Lajos (geofizikus) témája az évek során érdeklődést és vitát váltott ki. Megalakulása óta a Steiner Lajos (geofizikus) minden korú és hátterű egyén figyelmét felkeltette. Ahogy a társadalom fejlődött, úgy nőtt a Steiner Lajos (geofizikus) jelentése és jelentősége. Ebben a cikkben a Steiner Lajos (geofizikus) történetét, hatását és jövőbeli vonatkozásait tárjuk fel, átfogó és kiegyensúlyozott képet nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy jobban megértsék a Steiner Lajos (geofizikus) fontosságát a mai világban.
Steiner Lajos | |
Született | 1871. június 15. Vác |
Elhunyt | 1944. április 2. (72 évesen) Budatétény |
Állampolgársága | |
Házastársa | Szabady Erzsébet Katalin (h. 1924–1944) |
Szülei | Steiner Márton Heiman Emma |
Foglalkozása | geofizikus |
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1893, doktorátus) |
Halál oka | öngyilkosság |
Tudományos pályafutása | |
Szakterület | geofizika |
Tudományos fokozat | doktorátus (1893) |
Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia (levelező tag, 1917) |
Steiner Lajos (Vác, 1871. június 15.[1] – Budatétény, 1944. április 2.[2]) magyar geofizikus, a földmágnesség kutatója, az MTA levelező tagja (1917). Testvére Sajó Aladár hírlapíró.
Dr. Steiner Márton és Heiman Emma fia. 1892-ben a budapesti tudományegyetemen matematika–fizika szakból tanári oklevelet, 1893-ban pedig doktori címet szerzett. 1907-ben magántanárrá képesítették és Eötvös Loránd közvetlen munkatársa lett. 1892–1932 között a Meteorológiai és Földmágnességi Intézetben munkatársa, és úttörő munkát végzett a hazai gravitációs és földmágnességi mérések terén. 1927-ben a Meteorológiai Intézet igazgatója lett.
Kutatásainak eredményeit Az Időjárásban, a Természettudományi Közlönyben és külföldön is közölte. Az ő érdeme a korszerű prognózis-szolgálat bevezetése Magyarországon. 1944-ben, a fokozódó zsidóüldözés hatására, az ország német megszállása után két héttel öngyilkos lett.
Házastársa Szabady Erzsébet Katalin (1887–1946) volt.[3] 1924. április 21-én Budapesten kötöttek házasságot.[4]