Starnberg
Ma a Starnberg olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. Megjelenése óta felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, akik igyekeznek megérteni és különböző nézőpontokból elemezni. Hatása a gazdaságtól a kultúráig különböző szempontokat ölel fel, hatása pedig globálisan kiterjed. Az idő múlásával a Starnberg rendkívül releváns jelenséggé vált, amely ellentmondó véleményeket és mély reflexiókat szül. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk ezt a releváns témát, megvizsgálva annak következményeit és következményeit a különböző területeken.
| Starnberg | |||
 | |||
| A város és a starnbergi kastély a Starnbergi-tó partján | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Kerület | Felső-Bajorország | ||
| Járás | Starnberg | ||
| Polgármester | Ferdinand Pfaffinger | ||
| Irányítószám | 82319 | ||
| Körzethívószám | 08151 | ||
| Rendszám | STA | ||
| Testvérvárosok | Lista Dinard (1977–, Denkmal Städtepartnerschaft Starnberg Dinard.jpg) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 23 940 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 364 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 588 m | ||
| Terület | 61,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 47° 59′ 50″, k. h. 11° 20′ 26″47.997222°N 11.340556°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 50″, k. h. 11° 20′ 26″47.997222°N 11.340556°E | |||
 Starnberg
Pozíció Bajorország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Starnberg térképén | |||
| Starnberg weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Starnberg témájú médiaállományokat. | |||
Starnberg egy kisváros Németországban, Bajorország déli részén. 2010-ben több mint 23 000 fős település, a Starnberg kerület központja.
Történelme
A terület már az ókor óta lakott. A település első írásos említése 1226-ból származik, amikor is az Andechs-Meraniai grófi család birtoka volt. A merániai ház magyar kötődéssel is rendelkezik, hisz Merániai Gertrúd a 13. század elején II. András magyar király felesége volt. Starnberg várát 1246-ban a Wittelsbach-ház csapatai elfoglalták és ettől kezdve évszázadokon át a birtokukban is maradt. A várat kibővítették, nyári szállásul szolgáló kastélyrészt építettek hozzá a 15-16. század során. A 19. században válik a térség központi településévé, 1851-ben a Starnbergi-tavon kifutott az első gőzhajó, a „Miksa”. 1854-ben közvetlen vasúti összeköttetés jött létre Münchennel, Bajorország fővárosával. Ennek ellenére a 20. század elejéig a halászat és a mezőgazdaság maradt a település vezető ágazata, viszont a világháborúk után egyre inkább München befolyása alá került. 1972-től megindult az S-Bahn közlekedés is, melynek köszönhetően müncheni munkahelyek váltak elérhetővé a helyi lakosok számára. Az ingázó lakosok mellett sokan a helyi szolgáltató szektorban, azon belül is a turizmusban találják meg boldogulásukat. A 21. századra a müncheniek egyik legfontosabb kikapcsolódási helyévé vált a tóparti Starnberg.
Népessége
|
|
|
Testvértelepülése
1977 óta Starnberg testvérvárosi kapcsolatokat ápol a franciaországi Dinard településsel. Minden évben egy-egy küldöttség látogatja meg a másik települést, valamint cserediák-program is működik a két város közt.
Irodalom
- Starnberger Stadtgeschichte (9 Bände). Kulturverlag Stadt Starnberg.
- Astrid Amelungse-Kurth, Annette Kienzle: Kulturspaziergang durch Starnberg. Kulturverlag Starnberg, 2006, ISBN 978-3-935736-15-2.
Jegyzetek
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). register of German municipalities (2023) . Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
További infomációk
- Hivatalos oldal (német)
- Starnberg hivatalos honlapja (németül)
- Starnberg információk
