Spratly-szigetek

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Spratly-szigetek hatását a modern társadalomra. A Spratly-szigetek már régóta érdeklődés és vita tárgya, és hatása sokféle összefüggésre kiterjed. A kulturális szférától a politikai szféráig a Spratly-szigetek nyomot hagyott a kortárs élet minden területén. A következő néhány oldalon megvizsgáljuk, hogyan alakította a Spratly-szigetek felfogásunkat, viselkedésünket és kapcsolatainkat, és megvizsgáljuk a mai világunk alakításában betöltött szerepét.

Spratly-szigetek
Országnem ismert
Népesség
Teljes népességismeretlen
Tengerszint feletti magasság4,0 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Spratly-szigetek (Csendes-óceán)
Spratly-szigetek
Spratly-szigetek
Pozíció a Csendes-óceán térképén
é. sz. 10°, k. h. 114°10.000000°N 114.000000°EKoordináták: é. sz. 10°, k. h. 114°10.000000°N 114.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Spratly-szigetek témájú médiaállományokat.

A Spratly-szigetek egy vitatott hovatartozású szigetcsoport a Dél-kínai-tengeren. Körülbelül száz zátonyból, apró szigetekből,[1] esetenként víz alatti atollokból csoportosuló szigetcsoport a Fülöp-szigetek, Malajzia és Dél-Vietnám közötti tengerben fekszik.

A Spratly-szigetek egy 810-szer 900 kilométeres területet pettyeznek: mintegy 175 azonosított szigetképződmény található itt, ezek közt a legnagyobb, a Taiping-sziget (Itu Aba) 1,3 kilométer hosszú és legmagasabb pontja mindössze 3,8 méter.

A szigetek a Dél-kínai-tenger egyik legnagyobb szigetcsoportja és stratégiai fontosságú hajózási útvonalakon helyezkednek el. A szigetek nagyrészt lakatlanok, de gazdag halászterületek, valamint potenciális földgáz- és kőolajlelőhelyek veszik körül.[2][3][4]

Etimológia

Nevét a 19. századi brit bálnavadász-kapitány, Richard Spratly után kapta, aki európaiként 1843-ban felfedezte a szigeteket.

Politika

A szigetcsoport a 21. század elején főleg arról ismert, hogy több ország is igényt tart a területre. Kína, Tajvan és Vietnám a teljes szigetcsoportot igényli, míg Malajzia és a Fülöp-szigetek egy részét. Ez az öt nemzet katonailag is megszállt különböző szigeteket és a körülbelül negyvenöt elfoglalt sziget szinte mindegyike tartalmaz olyan építményeket, amely szigeteket a malajziai, kínai (Kína és Tajvan), Fülöp-szigeteki vagy vietnámi katonai erők kisajátítottak maguknak.

Brunei is megszállta a szigetcsoport néhány déli zátonyát és kizárólagos gazdasági övezetet követel a Spratly-szigetek délkeleti részén, amely magában foglalja a Louisa-zátonyt is.

Jegyzetek

  1. ↑ Claudius Madrolle (1939). „La question de Hai-nan et des Paracels” (francia nyelven). Politique étrangère 4 (3), 302–312. o. . DOI:10.3406/polit.1939.5631. (Hozzáférés: 2016. május 7.) 
  2. ↑ Owen, N. A. and C. H. Schofield, 2012, Disputed South China Sea hydrocarbons in perspective. Marine Policy. vol. 36, no. 3, pp. 809–822.
  3. ↑ „Why is the South China Sea contentious?”, BBC, 2016. július 12. 
  4. ↑ „Q&A: South China Sea dispute”, BBC News, 2011. június 13.. (Hozzáférés: 2013. október 30.)