Spix-ara

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Spix-ara témáját, a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását és a különböző területeken betöltött relevanciáját. A történelem során a Spix-ara nagy érdeklődés és kutatás témája volt, számos nézőponttal és megközelítéssel, amelyek hozzájárultak az új ötletek megértéséhez és fejlesztéséhez. A gazdaságra, a kultúrára és a politikára gyakorolt ​​hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásáig a Spix-ara többdimenziós kérdésnek bizonyult, amelyet érdemes elemezni és megvitatni. Kimerítő elemzéssel ez a cikk világos és átfogó képet kíván nyújtani a Spix-ara-ről, mélyebb és értelmesebb megértést kínálva az olvasóknak a Spix-ara mai fontosságáról.

Spix-ara
Természetvédelmi státusz
Vadon kihalt
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Araformák (Arinae)
Nemzetség: Ararokonúak (Arini)
Nem: Cyanopsitta
Bonaparte, 1854
Faj: C. spixii
Tudományos név
Cyanopsitta spixii
(Wagler, 1832)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Spix-ara témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Spix-ara témájú médiaállományokat és Spix-ara témájú kategóriát.

A Spix-ara (Cyanopsitta spixii) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó Cyanopsitta nem egyetlen faja.[1][2][3]

Rendszerezése

A fajt Johann Georg Wagler német ornitológus írta le 1832-ben, a Sittace nembe Sittace Spixii néven.[4] Tudományos faji nevét Johann Baptist von Spix német természettudósról kapta.

Előfordulása

Brazília keleti részén volt honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi lombhullató erdők és cserjések.[5]

Megjelenése

Testhossza 55–57 centiméter, testtömege 296–400 gramm.[4]

Életmódja

Magvakkal és gyümölcsökkel táplálkozik.[4]

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül kicsi volt, a természetben 2000 óta nem észlelték, fogságban még élnek példányai. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján vadon kihalt fajként szerepel. A faj hanyatlása elsősorban a kereskedelmi célú csapdázás és az élőhelyeinek elvesztésének eredménye volt.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 12.)
  2. ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 12.)
  3. ↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5. 
  4. ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. december 12.)
  5. ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. december 12.)

További információk