Spirálisan barázdálódó állatok
A Spirálisan barázdálódó állatok jelentősége a mai társadalomban tagadhatatlan. Megalakulása óta a Spirálisan barázdálódó állatok alapvető szerepet játszik a mindennapi élet számos területén, a politikától a gazdaságig, a kultúráig és a technológiáig. Az elmúlt években a Spirálisan barázdálódó állatok iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt, részben a kutatás és fejlesztés előrehaladásának köszönhetően, amely lehetővé tette jelentőségének és a világra gyakorolt hatásának jobb megértését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Spirálisan barázdálódó állatok szerepét jelenlegi társadalmunkban, valamint annak időbeli alakulását és lehetséges következményeit a jövőre nézve.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kambrium – jelenkor | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Főtörzsek | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Spirálisan barázdálódó állatok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Spirálisan barázdálódó állatok témájú kategóriát. |
A spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia) az ősszájúak (Protostomia) egyik fő csoportja.
Megjelenésük, felépítésük
Nevüket arról kapták, hogy megtermékenyített petéjük (a zigóta) jellemzően spirálisan barázdálódik, tehát az osztódásával létrejövő leánysejtek (a blasztomérák) nem szabályosan egymás felett, hanem mintegy 45 fokkal elcsúszva helyezkednek el.
Rendszertani felosztásuk
A csoportot hagyományosan két főtörzsre — laposféregszerűekre (Platyzoa) és tapogatós-csillókoszorús állatokra (Lophotrochozoa) — osztották.
A 2010-es évek második felében a genetikai alapú osztályozással kezdett előtérbe kerülni egy olyan koncepció, amely szerint a csoportból elsőként kivált taxon az állkapcsosaké (Gnathifera). Ez a taxon nem tévesztendő össze
- sem az állkapcsosokkal (Gnathostomata), a gerinchúrosok (Chordata) törzsében a gerincesek (Vertebrata) altörzsének egyik altörzságával,
- sem az ívelt szárnyú molyfélék közé tartozó és ugyancsak Gnathiferának nevezett lepkenemmel.
Az összes többi törzs az ugyancsak új Platytrochozoa kládba kerül.[1]
1. Állkapcsosak (Gnathifera) főtörzs:
- buzogányfejű férgek (Acanthocephala)
- Cycliophora
- állkapcsos férgecskék (Gnathostomulida)
- Micrognathozoa (egy fajjal: Limnognathia maerski)
- kerekesférgek (Rotifera)
- nyílférgek (serteállkapcsúak, Chaetognatha)
2. Platytrochozoa klád
2.1. Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
- Puhatestűek (Mollusca)
- Gyűrűsférgek (Annelida)
- Zsinórférgek (Nemertea)
- Nyelesférgek (Entoprocta)
- Fecskendőférgek (Sipuncula)
- Ormányosférgek (Echiura)
- Pörgekarúak (Brachiopoda)
- Mohaállatok (Bryozoa)
- Csöves tapogatósok (Phoronida)
2.2. Vedlő állatok (Ecdysozoa)
- Övesférgecskék (Kinorhyncha)
- Páncélosférgek (Loricifera)
- Farkosférgek (Priapulida)
- Fonálférgek (Nematoda)
- Húrférgek (Nematomorpha)
- †Lobopodia
- Karmos féreglábúak (Onychophora)
- Medveállatkák (Tardigrada)
- Ízeltlábúak (Arthropoda)
A nyílférgek rendszertani helyzete bizonytalan; egyesek önálló főtörzsként különítik el őket. Az állkapcsosak (Gnathifera) és a Platytrochozoa klád elkülönítése egyértelműnek tűnik, miként utóbbin belül a tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa) és a Vedlő állatok (Ecdysozoa) megkülönböztetése is. Ez utóbbi csoportokon belül azonban a leszármazási vonalak erősen vitatottak, tehát megelégszünk ezek (többé-kevésbé egyértelmű) törzseinek egyszerű felsorolásával. Illusztrációlánt bemutatunk hármat a különböző szerzők által javasolt kladogramok közül.
1. Dunn et al. (2008)
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Protostomes |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg){kind=small}
.JPG){kind=small}
.JPG){kind=small}
3. Marlétaz et al. (2019) stb.[8][9][10][11]
| Protostomes |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
- ↑ Ez és a leszármazási törzsfa még egy változata az angol wiki cikkében, hivatkozásokkal
- ↑ Struck, Torsten H. (2014. július 1.). „Platyzoan Paraphyly Based on Phylogenomic Data Supports a Noncoelomate Ancestry of Spiralia”. Molecular Biology and Evolution 31 (7), 1833–1849. o. DOI:10.1093/molbev/msu143. PMID 24748651.
- ↑ Peterson, Kevin J. (2008. április 27.). „The Ediacaran emergence of bilaterians: congruence between the genetic and the geological fossil records”. Philosophical Transactions of the Royal Society of London B: Biological Sciences 363 (1496), 1435–1443. o. DOI:10.1098/rstb.2007.2233. PMID 18192191. PMC 2614224.
- ↑ Phylogeny of platyzoan taxa based on molecular data, Deep Metazoan Phylogeny: The Backbone of the Tree of Life. Walter de Gruyter GmbH, 105–125. o. (2014)
- ↑ Laumer, Christopher E. (2015). „Spiralian Phylogeny Informs the Evolution of Microscopic Lineages”. Current Biology 25 (15), 2000–2006. o. DOI:10.1016/j.cub.2015.06.068. PMID 26212884.
- ↑ Lu, Tsai-Ming (2017. május 29.). „The phylogenetic position of dicyemid mesozoans offers insights into spiralian evolution”. Zoological Letters 3, 6. o. DOI:10.1186/s40851-017-0068-5. PMID 28560048. PMC 5447306.
- ↑ Luo, Yi-Jyun (2017. december 4.). „Nemertean and phoronid genomes reveal lophotrochozoan evolution and the origin of bilaterian heads”. Nature Ecology & Evolution 2 (1), 141–151. o. DOI:10.1038/s41559-017-0389-y. PMID 29203924.
- ↑ (2019. január 10.) „A New Spiralian Phylogeny Places the Enigmatic Arrow Worms among Gnathiferans”. Current Biology 0 (2), 312–318.e3. o. DOI:10.1016/j.cub.2018.11.042. ISSN 0960-9822. PMID 30639106.
- ↑ (1995. március 17.) „Evidence from 18S ribosomal DNA that the lophophorates are protostome animals”. Science 267 (5204), 1641–1643. o. DOI:10.1126/science.7886451. ISSN 1095-9203. PMID 7886451.
- ↑ Wanninger, Andreas (2019). „The evolution of molluscs: The evolution of molluscs”. Biological Reviews 94 (1), 102–115. o. DOI:10.1111/brv.12439. PMID 29931833. PMC 6378612.
- ↑ Telford, Maximilian J. (2019). „Evolution: Arrow Worms Find Their Place on the Tree of Life”. Current Biology 29 (5), R152–R154. o. DOI:10.1016/j.cub.2018.12.029. PMID 30836082.
